Az Európai Parlament és az Európai Tanács kötelező nemi kvóta bevezetéséről döntött. Mutatjuk, mit is jelent mindez.
Az új szabály értelmében
a nagyobb cégek felsővezetésében a nők arányát minimum 40 százalékra kell emelni.
A döntés szerint az Európai Unió tagországainak két éve van arra, hogy a nemzeti jogrendjükbe beillesszék az új direktívát, a vállalatoknak pedig 2026 júniusáig kell alkalmazkodniuk ehhez az új szabályhoz, ha pedig nem sikerül, akkor büntetésre kell számítani, számolt be róla az Euronews.
Közel egy évtizede tartó tétlenség
Német, valamint francia közbenjárásra közel egy évtizeden át tartó tétlenséget követően június 7-én végre sikerült megállapodásra jutni az Európai Parlamenten és az Európai Tanácsnak a nagyvállalatok vezetőségében jelen lévő nemi egyenlőtlenségek kérdését illetően. A most kötött megállapodás szerint
mind a 27 tagállamnak 2026 nyaráig legalább 40 százalékra kell emelni a nem-végrehajtó igazgatótanácsban a nők arányát.
Mint azt a lap írja, amennyiben ez nem alkalmazható, akkor a cég végrehajtási jogkörrel felruházott igazgatóinak kell nőnek lennie legalább 33 százalékban.
Büntetés jöhet
Azok a vállalatok, ahol az új előírást nem alkalmazzák, büntetésre számíthatnak, sőt az igazgatói kinevezéseket, amelyek nincsenek összhangban a megszabott kvótákkal, semmissé is tehetik. A téma kapcsán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy közleményt is kiadott, melyben azt írja: „A nemi diverzitás nem csupán a fairségről, hanem a növekedésről és az innovációról is szól. Az üzlet érdeke egyértelműen az, hogy több nő legyen a vezetőségben”. Továbbá így fogalmaz: „Rengeteg olyan nő van, akik alkalmasak, kvalifikáltak a vezető pozíciókra: a cégeknek csupán meg kell talánia őket”.
Eltérő tendenciák
Ha a 2021-es átlagot vesszük alapul, akkor jól látható, hogy a nők aránya az igazgatótanácsokban 30 százalék feletti, ami alapvetően nem annyira rossz, ugyanakkor az országonkénti lebontásban már egészen más képet kapunk. Franciaországban ugyanis több mint 45 százalék volt a nők aránya a cégek döntéshozó testüteleteiben, ezzel szemben Cipruson ez az arány nem érte el a 9 százalékot, ez pedig jól látható, hatalmas különbség. A franciák egyébként még 2011-ben vezették be, majd pedig 2017-ben emelték jogerőre azt a törvényi előírást, melynek értelmében a cégek vezetőségének minimum 40 százalékban nőkből kell állnia. Ennek eredményeként Franciaország ma az egyetlen olyan uniós állam, ahol országos átlagban már most túlszárnyalják a negyven százalékos uniós célt.
A franciák után egyébként e tekintetben egész jól állnak az olaszok, a hollandok, a svédek, a belgák, valamint a németek, náluk átlagban 36 és 38,8 százalék a felsővezető nők aránya. A sor végén kullog Észtország, a fentebb említett Ciprus és Magyarország is, ezekben az országokban ugyanis tíz százalékos sincs ez az arány.
Oké, de mi fog ezzel változni?
Fontos kiemelni, hogy a most elfogadott direktíva a legalább 250 főt foglalkoztató cégekre fog vonatkozni, a kötelező kvóta mellett pedig az is cél, hogy a vállalatok átlátható felvételi, valamint kiválasztási folyamat során keressék a leendő munkavállalóikat. Amennyiben olyan eset áll elő, hogy két jelöl ugyanannyira alkalmas egy pozícióra, akkor a döntés értelmében az alulreprezentált nem, azaz a nő kapja az elsőbbséget.
Beszámolók
A cégeknek évente kell majd beszámolniuk arról, miként is alakul a nemek aránya a felsővezetésben. Ha nem érik el a kitűzött célokat, akkor arról kell számot adniuk, hogyan kívánják a következő években megvalósítani azokat. A tagállamoknak ezen túlmenően kötelessége lesz nyilvánosságra hozni azon cégek listáját, amelyek elérték a kívánt célokat. Ez egyfelől az átláthatóság miatt, másrészről pedig az indirekt nyomásgyakorlás miatt lesz nagyon fontos.
Forrás: Euronews
Fotó: Envato