„(…) Mikor ugyebár „gyorsan meg kéne csinálni magunkat, a neurotikus meg a jóérzésű ember – ez a kettő jobbára egy – visszahőköl, megtorpan. Ez a pillanat tíz évig is eltarthat, ha valaki hős.” – így ír Kornis Mihály. Czirkos Orsolya egyéni és szervezetfejlesztő coach trénerrel elmélkedtünk az ambíció természetéről.

Eljött az idő? Döntsd hát el csettintésre, ki akarsz lenni – akár egy életen át. Tudd, hogy mit akarsz, hogyan, és miben akarsz sikeres lenni… légy ambíciózus. Elvégre ezek a Te ambícióid. Vagy mégsem?

A világból, környezetünkből érkező hatások, elvárásrendszerek mentén könnyedén kialakulhat bennünk a még akár önmagunk számára is szilárdnak tetsző meggyőződés, merre vezet az utunk. Hogy biztosan arra kell menni és most kell indulni. A világ gépezetének fogaskerekei kattognak és ezen ütemben, környezetünk sugallata alapján hozzánk is megérkezik – ahogy minden egyes embert átitat – előbb-utóbb valamiféle meggyőződés, hogy ideje indulni valamerre. Csakhogy egyáltalán nem biztos, hogy ez belülről fakadó, valódi ambíció. Lehet, hogy csak egy elvárásrendszerre adott válaszreakció. A kettő egyáltalán nem ugyanaz.

Ha például azt várnám a főzőlapon rotyogó krumplilevesemtől, hogy húzzon bele (legyen már „ambíciózusabb”) és főjön készre rövidebb idő alatt, mint amennyi alatt készre tud, vajon mi lenne az eredmény? Egy íztelen leves, tele félig főtt zöldségdarabokkal?

Világunkban az idő jelentős szerepet játszó faktor, amelynek fizikai adottságairól is hajlunk néha megfeledkezni. Így igyekszünk 24 órába legalább kétszer annyit beleszuszakolni, vagy így igyekszünk folyamatokat természetellenesen felgyorsítani, amelyeknek pedig kiszabott idejük van. A krumplileves bizonyos intervallum alatt fő finomra. Természetesen a pépesre főtt verzió sem biztos, hogy ínyünkre lenne. Jó, ha igyekszünk összehangolódni a természet szabta időkorlátainkkal.

Igen, akár életünk egyik legfontosabb kérdésének megválaszolásakor is, hogy egészen pontosan mivel szeretnénk foglalkozni. És ahogy Kornis is taglalja később a fent idézett szövegben,* motiválhat bennünket a világ elvárásai mellett a pénz is, amivel a világ jutalmazni kész elhamarkodott, szív nélküli döntéseinket… de még mennyire hogy kész. Mi sem illeszkedik ugyanis jobban a termelés ütemét maximalizálni kívánó szemléletbe, mint hogy mindegy mit csinálsz, a lényeg, hogy gyorsan és eredményesen tedd. Termelj. Kilóra.

Csakhogy a valódi ambíció esetén – emeli ki a coach szakember is – a folyamat önmagát jutalmazza. Azok döntenek tehát hosszú távon jól, akik olyan munkát választanak, amiben pusztán a tevékenység kedvéért és igazán örömüket lelik.

Ennek a döntésnek a (szó valódi értelmében vett) megszületésére, az igazi ambíció megérkezésére bizony sokszor várni kell. És nem csak azért, mert szívünk mélyén mindnyájan megmosolyogjuk a szakállas tréfát, hogy a projektmenedzser szerint kilenc nő egy hónap alatt is képes világra hozni egy bébit… hanem mert ugyanennek a szívünknek a mélyén azt is tudjuk, hogy a jó döntésekhez, akár csak a jó munkához, idő kell.

„dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, ugy érdemes. „**

* (Kornis Mihály: Lehetőségek könyve)

** József Attila: Ne légy szeles

Szerző: B.E.

#onismeret #karrier #coaching