Napjaink ritmusa és megannyi követelménye kihívást jelent számunkra. A feladataink elvégzése, a problémamegoldás intenzív fizikai és pszichológiai terhelést ró ránk. Ehhez általában kisebb vagy nagyobb dózisú stressz is társul. Ha ez hosszú távon fennáll…
A modern életvitel elválaszthatatlan részévé vált a stressz. Azaz szinte minden nap társunkká válik, ha akarjuk, ha nem és gyakran észrevétlenül hat életminőségünkre. A rövid távú stressz időnként előnyös lehet, ugyanis jó hatással lehet a teljesítményre és erősítheti a túlélési ösztönöket, ám a krónikus, hosszú távú stressz számos rejtett veszélyt hordoz magában.
A stressz és a szervezet válasza
Fizikai értelemben
Amikor stresszes helyzetbe kerülünk, szervezetünk az úgynevezett „harc vagy menekülés” reakcióval válaszol. Az agy hormonokat (kortizol és adrenalin) szabadít fel, amelyek növelik a szívverést, emelik a vérnyomást, és energiát szabadítanak fel a szervezetben. Ez tesz képessé minket arra, hogy szembenézzünk a helyzettel, hogy minden erőnket összeszedve cselekedni tudjunk. Bár ez a reakció rövid távon hasznos lehet, hosszú távon súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet.
A krónikus stressz és a vele járó folyamatosan emelkedett vérnyomás növeli a szív- és érrendszeri betegségek (például szívroham és stroke) kockázatát.
A hosszan tartó stressz legyengíti az immunrendszert, így fogékonyabbá válik a szervezet fertőzésekre és betegségekre. A kortizol magas szintje is gyengíti az immunsejtek hatékonyságát.
A folyamatos stressz hatására megváltozik az emésztőrendszer működése, ami gyomorfekélyhez, irritábilis bél szindrómához (IBS) és más emésztési zavarokhoz vezethet.
A krónikus stressz összefüggésbe hozható a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás kialakulásával. A stresszhormonok hatására több zsírt raktároz el a szervezet, mint amire szüksége van.
Lelki értelemben
A folyton fennálló stresszhatás jelentős szerepet játszik a mentális betegségek kialakulásában, úgymint a depresszió vagy a szorongás. Az állandó stressz hatására az agyban csökken a szerotonin és a dopamin szintje, és mindez negatívan befolyásolja a hangulatot és az általános mentális állapotot.
A stressz gyakori velejárója az alvászavarok. Az alvás minősége és mennyisége szorosan összefügg az általános egészségi állapottal, így a tartós alvásproblémák komoly egészségügyi következményekkel járhatnak.
A hosszan tartó stressz negatívan befolyásolja a kognitív funkciókat. A stresszhormonok állandó jelenléte káros hatással van az agy hippocampuszára, amely a memória és a tanulás szempontjából kulcsfontosságú terület.
Megelőzés és kezelés
A hosszú távú stressz kezelése és megelőzése érdekében számos módszer alkalmazható. Érdemes többet kipróbálni annak érdekében, hogy attól hatékonyan megszabadulhassunk. Az egészséges életmód, a rendszeres testmozgás, a megfelelő táplálkozás és az elegendő alvás alapvető fontosságúak. Ezen kívül az olyan stresszkezelési technikák is segíthetnek, mint a meditáció, a jóga, a légzéstechnikai gyakorlatok és a pszichoterápia.
Rónai Márta