1988 óta minden év május 31-én ünneplik a Dohányzásmentes Világnapot. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésének a célja, hogy felhívják a figyelmet a dohányzás veszélyeire és szövődményeire. Most pedig ezzel kapcsolatban fontos beszélni arról is, hogy milyen pro és kontra érvek lehetnek a dohányzásmentes munkahelyek mellett.
Rengeteg ember halálát okozhatja a dohányzás
A dohányzás bizonyítottan fő oki tényezőnek tekinthető a tüdőrák, a COPD, a perifériás érbetegségek, valamint számos daganat kialakulása szempontjából, mindemellett pedig oki szerepet játszik az agyvérzésben, a szívinfarktusban és számos szerv daganatában is. Évente hatmillió ember hal meg a világon a dohányzás következtében, de fontos kiemelni, hogy közülük körülbelül egymillióan a passzív dohányzás áldozatai.
A hazai munkáltatók nincsenek könnyű helyzetben
Hazánkban a dohányzást megtiltani nem lehet, de emellett a munkáltatók feladata az is, hogy a nem dohányzó kollégák egészségének védelme érdekében mindent megtegyenek, tehát biztosítsák számukra a füstmentes levegőt.
Bár tiltani és diszkriminálni nem szabad a dohányzókat, a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény szerint csak a kijelölt helyeken szabad rágyújtani a cigarettára. Zárt térben azonban tilos.
Mindenkinek joga van eldönteni, hogyan éli az életét, de akkor tényleg jó ötlet a teljesen dohányzásmentes munkahelyek?
A munkáltató nem szólhat bele, hogy a munkavállaló dohányzik-e vagy sem. Tehát ennek értelmében emiatt a szokás miatt nem érhet senkit hátrányos megkülönböztetés és a fizetését sem csökkenthetik. Emellett pedig bizonyos mértékű szünetet is biztosítaniuk kell a dohányzók számára. A 2012. évi I. törvény szerint a munkáltatónak biztosítania kell a munkaidő legalább 20 százalékának megfelelő mértékű szünetet. De ez nem feltétlenül jelent dohányzási szünetet. Ezeknek a számát és hosszát a munkáltató határozza meg, de figyelembe kell vennie a munkavállalók érdekeit is. Azoknál a munkahelyeknél, ahol a szabályzatban erre nem térnek ki, akkor a dohányzó kollégákra ugyanaz vonatkozik, mint a nemdohányzókra.
Hogyan működnek a dohányzásmentes munkahelyek?
Van lehetőség arra, hogy a munkáltató nemdohányzó munkahelyet hozzon létre, és ebben az esetben kijelölni sem lehet dohányzóhelyeket az ő kizárólagos rendelkezése alatt álló létesítményekben. De ez nem olyan egyszerű, mint elsőre gondolnánk. A nemdohányzó munkahellyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat vagy jelzés alkalmazásával kell feltüntetni. Ez a döntés azonban önkényesen nem hozható meg.
Szükség van arra, hogy a nemdohányzó munkahellyé nyilvánítás a kollektív szerződésben, vagy a munkavállalók minimum ötven százalékának kezdeményezésére, illetve egyetértésével történjen meg.
Japánban így motiválják a leszokásra a dolgozókat
Tudtad, hogy a felkelő nap országában plusz szabadnapokat kapnak a nemdohányzó kollégák? A cégvezetők szerint ezzel az állásponttal segíthetik a leszokást. Nos, ez a módszer hazánkban nem működik, ugyanis diszkriminálásnak minősülne, ha a cigarettázó munkavállalóknak kevesebb pihenés járna. Van olyan japán cég, ahol egyébként plusz 6 szabadnapot kapnak azok, akik nem dohányoznak.
Ez történik a testével annak, aki búcsút mond a cigarettának
Ha valaki egy hónapig kibírja dohányzás nélkül, akkor már elképesztő változásokat tapasztalhat az egészségében. Az általános energiaérzet fokozódik, valamint csökkenhet a testmozgáskor jelentkező légszomj érzése. Ezen előnyök mellett a tüdőben lévő rostok, amelyek segítenek a tüdő egészségének megőrzésében, visszanőnek. Továbbá pedig a bakteriális fertőzésekkel szemben is jóval védekezőbb lesz az emberi szervezet.
Az 1 hónapos határidő pedig azért is fontos, mert aki ezt az időszakot kibírja dohányzás nélkül, jóval nagyobb valószínűséggel szokik le végleg.
Forrás: Healthline, Economx, EFI
Kiemelt fotó: Freepik