Újraindult a gépezet. A januári visszaállás nemcsak egy új év kezdete, hanem egy motivációs lejtmenet is. Az ünnepi feltöltődés után nehezebb a fókusz, csökken a teljesítmény és nő a hiányzások aránya.
Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy miért csökken ennyire a motiváció januárban? Ha tudod is a választ, talán akkor is jól jöhet, hogy leírva is látod mindezt és rádöbbenhetsz arra is, hogy ezzel az érzéssel nem vagy egyedül.
A lejtmenet hátterében
Az év eleji motivációcsökkenés hátterében egyszerre állnak pszichológiai, munkahelyi és környezeti tényezők. Az egyik ok maga az időjárás, az évszak. A még mindig domináló rövidebb napos nappalok, a napfény hiánya melankóliát okozhat. Csak tetézheti a hozzáállásunkat a karácsonyi hangulat elmúlása és az elvárások közti különbség, amely sokak hangulatára rányomja a bélyeget. Ha erre a mélypontra kerülünk, az a munkahelyi teljesítményre is hatással van.
A munkapszichológiában használt elméletek szerint a dolgozók hangulata és lelkiállapota szoros kapcsolatban áll napi élményeikkel és a rájuk nehezedő elvárásokkal. Így a hosszabb ünnepi szünet és a visszarázódás korai kihívásai fokozottan befolyásolhatják a munkakedvet, a lejtmenet fokozódhat.
A munkahelyi környezet és motiváció
Kutatások szerint a munkavállalói jóllét közvetlenül összefügg a vállalati teljesítménnyel. Azaz a dolgozók elégedettsége és a szervezeti eredmények közti összefüggés egyértelmű.
Egy másik tanulmány azt mutatta meg, hogy a motiváció, a munkafegyelem és a munka-magánélet egyensúlya együttesen mintegy 70 %-ban befolyásolja a munkavállalók elköteleződését.
Lojalitás növelésének érdekében
Szakértők szerint a januári lejtmenet ellensúlyozására több hatékony HR-intézkedés is létezik.
A nyílt kommunikáció az egyik. Fel kell ismerni, hogy az év eleji motiváció-ingadozás normális, ugyanakkor azzal tesznek ez ellen ténylegesen, ha gyakorlati önsegítő tippeket nyújtanak a dolgozóknak.
A rugalmasság és a támogatás most sokat érhet. A munkaidő átalakítása vagy a hibrid megoldások segíthetnek, hogy az alkalmazottak könnyebben visszaszokjanak a munkarendhez. Ebben a lehangoltabb időszakban jól jöhetnek a csapatépítő, közösségi események vagy jólléti programok, amelyek új lendületet adhatnak a csapatnak.
Vezetői részről azonban az is sokat segíthet, ha kisebb, elérhető részcélokat tűznek ki a dolgozóknak, így segíthetnek a sikerélmény gyorsabb visszaszerzésében. A rendszeres, pozitív visszajelzés növeli a biztonságérzetet és a motivációt. A rugalmasság, a pihenőidők és egészségtámogató programok csökkentik az év eleji stresszt.
A most tapasztalható motivációs visszaesés nem véletlen, hiszen egyszerre hatnak ránk a pszichológiai és munkahelyi tényezők. A munkaadók és HR-dolgozók tudatos tervezéssel, nagyobb rugalmassággal megállíthatják a lejtmenet gyorsaságát és ívét. A proaktív lépések alkalmazása nem csupán a hangulatot javítják, hanem hosszabb távon a teljesítményre és eredményekre is pozitív hatással vannak.