Tényleg hős, aki ebédidőben konditerembe jár? Nem beszélve arról, hogy valójában milyen edzést lehet végezni ennyi idő alatt? És az is kérdés, mit szól ehhez a munkajog?

Ebéd helyett… csupán ennyi áll a videó alatt a közösségimédia-felületen. A néhány másodperces kisfilm egy fiatal nőt mutat be, amint az edzőteremben súlyemelést végez a tükörrel szemben. Valószínűleg a példamutatás érdekében tette fel a terem tulajdonosa a videót, hogy vannak még hősök, akik az ebédidőt a testük karbantartására fordítják, mert milyen már, ha valaki tényleg az ebédjét fogyasztja el ebben a rövid időben! Mert a legtöbb esetben bizony az ebédszünet, vagy ahogy a jog nevezi: a munkaközi szünet mindösszesen 20 perc. Milyen edzést lehet végezni ennyi idő alatt?

Ki rendelkezik az ebédszünettel? A dolgozó vagy a munkáltató?

A Munka törvénykönyve szerint 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani, ha a munkavállaló munkaideje meghaladja a 6 órát, viszont amennyiben a munkaidő több mint 9 óra, akkor további 25 perc pihenés jár neki. Egyes munkahelyeken lehetnek olyan egyedi, a cég és a munkavállaló között kötött megállapodások, amelyeket a kollektív szerződés szabályoz. Ez alapján arra is van lehetőség, hogy a munkaközi szünet hosszát legfeljebb 60 percben határozzák meg. Érdemes tudni, hogy a munkaközi szünet nem számít bele a munkaidőbe, így a munkavállaló nem is köteles a munkaadója rendelkezésére állni ebben az időtartamban. Tehát például bátran elmehet edzeni is, kérdés, hogy mi fér bele ebbe a néhány tucat percbe.

Munkavállalóként mire is fordítjuk valójában az ebédidőt, azaz a munkaközi szünetet?

Aki étterembe jár, hiába van csak egy sarokra a vendéglátó egység, oda kell érni, ki kell kérni az ételt, elfogyasztani és visszaérni a munkahelyre – mindezt 20 perc alatt. Ez lehetetlen. Van, aki az ebédszünetét használja arra, hogy kimenjen a városba valamilyen ügyet intézni, megvenni egy fontos dolgot, hogy aztán onnan visszatérve az íróasztala (munkaállomása) mellett fogyassza el az ebédjét a munkaidő alatt. És sajnos olyan is van, nem is kevés, ahol a főnök még ebédidőben is feladatot ad a munkavállalónak, aki csak órák múlva tud leülni az étkezőasztal mellé.

Sokfélék vagyunk, még az ebédszünetet tekintve is

Az egyik azt mondja, mindenképpen ki kell lépnem a munkahelyi közegből legalább erre a rövid időre, a másik úgy vélekedik: inkább benn maradok, így kényelmesen megehetem az ebédemet. Közben még jót is beszélgethetek a kollégáimmal. Ismertem olyat, aki a telefonját sem vette fel ebédszünetben.

Akad olyan munkavállaló is van, aki számára teljesen ismeretlen fogalom a munkaközi szünet, mert az csak időpocsékolás (!). Ennek a 20–30 percnek azonban nem csak az a nyeresége, hogy az ember feltölti a tápanyagraktárait, magyarul megebédel, hanem az is, hogy egy kicsit lazít, más ingerek, impulzusok érik, mint az azt megelőző órákban, esetleg kicsit mozog, új témákkal foglalkozik, gondolatok születnek a fejében, összeállnak a mozaikok egy-egy feladattal kapcsolatban… A lényeg, hogy távolodjon el a munkától. Mert érdekes módon éppen ez segíti a hatékony munkavégzést.

Fotó: Envato

Szerző: K.T.

#ebedszunet #munkaszunet #munkaido #munkajog #munkavedelem