A koronavírus világjárvány tavaszi megjelenésének árnyékában, némileg kicsit ugyan háttérbe szorítva, de a kulturális szférában dolgozókat annál inkább érintve fogadta el az Országgyűlés a 2020. évi XXXII. törvényt, melynek értelmében a kulturális intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonya 2020. év november hónap 1. napjával nevezett törvény erejénél fogva munkaviszonnyá alakul át. Érintettek a levéltárakban, muzeális intézményekben, nyilvános könyvtárakban és közművelődési intézményekben, valamint az előadó-művészeti szervezetekben foglalkoztatott közalkalmazottak.

November elseje után a kulturális szférában munkát végzők foglalkoztatására irányadó szabályokat az 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) helyett a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (Mt.) kell keresnünk.

A változás a következő intézményeket érinti: egyrészt a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (Ltv.) szerinti levéltárakat, másrészt a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (Kultv.) szerinti muzeális intézményeket, nyilvános könyvtárakat, közművelődési intézményeket és integrált kulturális intézményeket, továbbá az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) szerinti előadó-művészeti szervezeteket. 

Az átalakulás, de hogyan?

A jogszabály értelmében már 2020. július 1-jétől sem létesíthető közalkalmazotti jogviszony ezen intézményekben.  Ezzel párhuzamosan a munkáltatónak ez év augusztus 15. napjáig írásos formában kellett közölni az új munkaviszonyra vonatkozó ajánlatának részleteit.

A munkabér összege az átalakulást követően nem lehet alacsonyabb mértékű annál, mint ami a közalkalmazottat 2020. év október hónap 31. napján megilleti – ideértve a fizetési osztály és a fizetési fokozat szerint megállapított illetményt, a munkáltató döntésén alapuló illetményrészt, az illetménykiegészítést, az illetménypótlékot és a rendszeres keresetkiegészítést is – , ugyanakkor nem volt véletlen az érintettek aggodalma az intézkedéssel összefüggésben, hiszen az Mt. köztudottan kevesebb garanciális védőhálót tartalmaz a foglalkoztatás biztonsága, és a folyamatos előrejutás vonatkozásában, mint a Kjt.

A közalkalmazottnak a fenti ajánlattételre 30 napon belül írásban kell nyilatkozni, ellenkező esetben a közalkalmazotti jogviszonya átalakulás nélkül megszűnik. Szintén megszűnik a jogviszony, ha az érintett nem járul hozzá a tovább foglalkoztatáshoz, illetve akkor is, ha a kitűzött határidőn belül nem tudnak a felek megállapodni a foglalkoztatás tartalmi elemeiben.

Lehetőségek a végkielégítésre

Amennyiben a közalkalmazott nem járul hozzá a további foglalkoztatásához, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni őt a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséről, valamint végkielégítést kell fizetnie. Így természetesen abban az esetben is jár a közalkalmazottnak a végkielégítés, ha tulajdonképpeni ráutaló, vagy kifejezett magatartásával ő maga dönt úgy, hogy nem kíván az Mt. keretein belül történő foglalkoztatáshoz hozzájárulni.

Határozott idejű jogviszony esetén szintén a Kjt-ban meghatározott távolléti díjat kell megfizetni, azzal, hogy a közalkalmazott részére egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó távolléti díja jár.

Mivel a jogszabályi változás értelmében egy, a munkáltató személyében bekövetkező változás speciális esete következik csak be, így a dolgozónak nem jár végkielégítés az „átalakult” foglalkoztatás miatt, mivel a jogviszony folyamatosan fennáll. Épp ezért a foglalkoztató sem köthet ki próbaidőt az új helyzetben.

A szabadság megváltásra kerül

A foglalkoztatott számára a jogviszony átalakulását megelőző napon meglévő, ki nem adott szabadságot a munkáltatónak pénzben meg kell váltania. Az újonnan létrejövő munkaviszonyra az átalakulást követő öt évben a Kjt. végkielégítésre és a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait alkalmazni kell.

Ki nyer és ki veszít?

Összességében elmondható, hogy a versenyképesség, és rugalmasság szempontjainak figyelembevételét hangoztatva a kormányzat elsősorban a munkáltatóknak kedvezett a kulturális szféra foglalkoztatási szabályainak átalakításával. Az átalakulással egyszerűbb lesz megszüntetni a munkavállalók munkaviszonyát, rövidül a felmondási idő, és kevesebb végkielégítés fog járni. Megszűnik továbbá a bértábla, a bérek rendezését tehát az egyéni, vagy a szakszervezeti szintű érdekérvényesítés fogja tudni befolyásolni. A kialakult új helyzetre tekintettel érdemes lesz a megváltozó életviszonyokat a kollektív munkajog eszközeivel rendezni hosszútávon.

Szakértő: Dr. Tihanyi Tamás, munkajogi szakjogász, Első Magyar Könyvelő és Pályázatíró Kft.

#kozalkalmazott #munkavallalo #kulturalis szfera #jogszabaly