Milyen esélyhátrányok érik a nőket és a gyermekes anyákat a munka világában és a tudományos életben? Mennyire nehezíti a szakmai előmenetelüket a nemi diszkrimináció? És milyen fokon érvényesül az üvegplafon-effektus? Többek között ezekre a kérdésekre is kereste a választ a Pécsi Tudományegyetem által szervezett Nők a tudományban 2021 online konferencia egyik előadója, dr. Lipták Katalin, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának tanszékvezető egy. docense.

Kiindulópont a munkaerőpiacon, ha nő vagy

Az 1900-as években kezdett a közgazdaságtan is számolni azzal a ténnyel, hogy a nők egy társadalom fontos részei akár családanyaként, akár fogyasztóként, akár munkavállalóként. A nők sokszor kerülnek abba a helyzetbe, hogy dönteni kell: a családot helyezik előtérbe vagy a karriert. És ez nagyon sok esetben nehéz kérdés. A női foglalkoztatás kulcsfogalmai, amelyek a nők munkaerőpiaci pozícióit kiválóan meghatározzák: a szegregáció, az iskolázottság, az üvegplafon-effektus. Szegregáció alatt elkülönülést értünk, vannak olyan munkakörök, amelyeket korábban csak nők töltöttek be. A rendszerváltás óta már nem csodálkozunk, ha óvóbácsival találkozunk vagy női autószerelővel.

A nő, ha karriert csinál

Statisztikai adatok alapján a demográfiai folyamatok következtében az általános iskolában kicsit magasabb a lányok aránya, mint ahogy a gimnáziumban és a szakgimnáziumban is, a szakiskolákra azonban férfitöbblet jellemző. A felsőoktatásban az elmúlt száz év nagy átrendeződése következtében szintén erős női többlet tapasztalható. Az üvegplafon-effektus a vezető pozícióban lévő nők és férfiak számát szemlélteti, a felső vezetésben, a felsőoktatásban sokáig kizárólag férfiak töltötték be a magas pozíciókat, ma már egyre több nő kerül felső vezetői pozícióba, így kezd eltűnni az üvegplafon-effektus. A nők jellemzően a multinacionális cégeknél még mindig középvezetői pozícióban dolgoznak, igaz, egyre több női felső vezetőt látunk, akik szép karriert tudtak befutni, család mellett.

És mi a helyzet a bérkülönbséggel?

Ma is tapasztalható a bérek közötti különbség a nemek tekintetében – ma Magyarországon az azonos munkakörben tevékenykedő nők még mindig a férfiak munkabérének 70-80%-át keresik a versenyszférában. Ez az EU esetén is probléma, ezért különböző programokkal próbálják csökkenteni a különbséget. A foglalkoztatást ma is a kettős teher jellemzi: a nőknek egyszerre kell megfelelniük a munkahelyen, ami teljes munkaidős, heti 40 órás munkajogi jogviszonyt jelent, és otthon is a családban, ami akár napi 4-6-8 órás tevékenységet fed le. Ennek miként tudnak megfelelni a különböző élethelyzetekben? A rendszerváltás előtt a magyar munkaerőpiacon magas volt a női aktivitás, a rendszerváltást követően azonban drámai munkaerőpiaci fordulat következett be: megszűnt közel 1 millió munkahely. A munkában maradt nőket a minőségi összetétel jellemezte, vagyis a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a rendszerváltást követően is aktív szereplőként tudtak maradni a munkaerőpiacon.

Elhelyezkedési esélyek vs. család

A KSH adatai alapján 1998–2019 között a magyarországi munkaerőpiacra az volt jellemző, hogy mind az aktivitási, mind a foglalkoztatási ráta jóval alacsonyabb volt a nők esetében, mint a férfiaknál, a nők a mai magyar munkaerőpiacon még mindig néhány százalékkal alacsonyabb részvételi aránnyal vannak jelen, mint a férfiak. A nők elhelyezkedési esélyeit hátrányosan befolyásolja, hogy gyakrabban szakítják meg a munkaviszonyukat a gyermekvállalás miatt és sok esetben a munkaerőpiacra való visszatérés sem könnyű. Megjelenik a munkáltatói diszkrimináció, ami akár negatív diszkriminációt jelenthet, emellett a bérkülönbségek is jelen vannak.

Diszkrimináció – beszéljünk róla, mert létezik!

Arra a kérdésre, hogy milyen esélyhátrányok érik a nőket és a gyermekes anyákat a munka világában és a tudományos életben, dr. Lipták Katalin azt mondta: a rendszerváltás után a gazdasági szerkezet átalakításának következményeként átértékelődtek a korábbi nemi szerepek, és a nők hagyományos otthoni feladatain túl megjelentek a munkaviszonyból származó igények, emellett egyre nagyobb arányban a gyakorlatban is megvalósul az a bizonyos kettős teher. Hogy mennyire nehezíti a szakmai előmenetelüket a nemi diszkrimináció? A munkaerőpiacon egyaránt érinti a nőket a vertikális és horizontális szegregáció, valamint gyakrabban alkalmazzák őket részmunkaidőben vagy bizonytalan foglalkoztatási formákban (ami akár lehet feketemunka), de ilyen lehet a határozott időre szóló közfoglalkoztatás is. És milyen fokon érvényesül az üvegplafon-effektus? Kutatók által megfogalmazott tézis, hogy a magasabb pozíció megszerzésének akadályai között a női nemi adottságok és feladatok szerepelnek elsődleges helyen, valamint az üvegplafon-effektus, nagyon sok nőnél azonosítható az esélytudatosság hiánya, ami egy karrierakadályozó tényező. A nők munkaerőpiaci pozíciója ma Magyarországon egészen stabil az Európai Unió foglalkoztatáspolitikájának és szociálpolitikájának következtében, és a magyar kormány is tudatosan figyel arra, hogy a nők mind nagyobb szerepet kapjanak az élet különböző területein. A kettős teher megosztásán egy családapa, egy férj sokat tud lendíteni.

A változó munkaerőpiaci trendek új egyensúlyt hozhatnak

A jövőre nézve dr. Lipták Katalin kifejtette: a munkaerőpiaci problémák átlépik az országhatárokat, sokak szerint a jövő munkaerőpiacán mind kevesebb lesz az emberi erőforrás iránti igény, és egyre inkább gépek vesznek át bizonyos feladatokat. Ez egyaránt fogja érinteni a nők és a férfiak munkakörét. A munkaerő szűk helyi vonzáskörzetét felváltja az országokat átívelő nemzetközi piac, noha a magyarországi regionális különbségek még mindig számottevők. A munkaerőpiac kiszélesedése miatt több lesz a karrierlehetőség és növekszik a munkaerő mobilitása is, az EU-ban a munkavállalás mind a nők, mind a férfiak számára sokkal könnyebb lesz. A gyermekes nők hátrányban vannak a munkaerőpiacon, ennek fő oka, hogy helyhez kötöttek, és még mindig létezik az ún. kenyérkereső modell. A globalizáció további hatása, hogy a tőkeintenzív technikák alkalmazásával összeszűkül a munkaerőpiac, csökken a foglalkoztatottság, a munkanélküliség vagy nő vagy állandósul. Egy ilyen összeszűkülő munkaerőpiacon valóban kihívás az, hogy a korábban gyengébb munkaerőpiaci pozícióval rendelkező nők miként tudnak megjelenni munkavállalóként. A nők foglalkoztatottsági szintje Magyarországon az EU-s átlag alatt van, tehát van még mit tennünk a munkaerőpiaci részvételük növelése érdekében.  

Szerző: K.T.

#munkaeropiac #eselyegyenloseg #diszkriminacio #foglalkoztatas #karrier #ber