Egy, a pszichoszociális kockázatok felmérésével és kezelésével foglalkozó szakembercsoport új kutatásával itthon az elsők között vizsgálja azt, hogy a munkahely világa miként hat a mentális betegségek kialakulására, a tünetek fokozódására, vagy éppen azok elkerülésére. Az otthoni izolációban végzett irodai munka legnagyobb kárvallottai a nők és a fiatalok, de a vezetők sincsenek túl jó helyzetben.
A kérdőíves felmérésben több, mint 200 fő vett részt, a kitöltők többsége szellemi, irodai munkát végzett. A felmérésben vegyesen szerepeltek a különböző korosztályok, ágazatok tagjai, és a munkavégzés helyszíne szempontjából is változatos mintát sikerült gyűjteniük.
„A rendelkezésre álló adatok alapján a harmadik hullámban most értünk el az ellenállóképesség végére” – mondta Dr. Szabó Zsolt, munka- és szervezetpszichológus a Munka világa című műsorban. „A stresszfolyamatok természetéből ismert, hogy a stresszor megjelenésekor az embereket erős ellenállás jellemzi, megpróbálnak küzdeni a helyzettel, használják az erőforrásaikat, viszont ez a kapacitás egyszer elfogy. És most az látszik, hogy mára a minimálisra zuhant ez a kapacitás. És ez azért probléma, mert a modellek alapján ismert, hogy a következő stádium a betegség lesz.” – mondta a szakember.
A szervezet felmérését kitöltők mintegy harmada, negyede mutat lelki és/vagy testi tüneteket, amelyek közül a leggyakoribb a nyugtalanság és az ok nélküli fáradtság. A válaszadók nagyjából harmada mondta azt, hogy szükség lenne valamilyen professzionális segítségre annak érdekében, hogy fel tudja dolgozni a koronavírus járvány okozta lelki nehézségeket.
Az eredmények szerint a kitöltők majdnem fele nem volt igazán elégedett a szervezettől és a közvetlen vezetőtől érkező támogatással. A kitöltők mintegy harmada nem tudott pozitív érzéseket, célokat megélni a munkájával kapcsolatban, és ugyanennyi embernek okozott gondot a munka-magánélet egyensúly fenntartása is.
„A kutatási eredmények alapján elmondható, hogy a vezetők talán még egy fokkal rosszabbul is vannak, mint mindenki más. Még nagyobb az érzelmi terhelés, nőtt az észlelt elvárás, több a munka, és még nehezebb a munka-magánélet határainak tartása. Ennek ellenére tőlük várjuk, hogy odafigyeljenek arra, hogy a munkatársakat támogassák.” – mondta a szakember.
„Azoknál a cégeknél, ahol a jószándék meg is van, ott is szükség lenne a koncentrált beavatkozásra. Ehhez pedig ismerni kell a helyzetet, tudni kell, kiknek kell segítséget nyújtani. A magyar cégek egy nagy csoportjának már van igénye arra, hogy a mentális kérdésekre fókuszt helyezzen és kezelje azokat, felismerték, hogy sok előnye van a működés szempontjából is foglalkozni a kérdéssel, illetve rájöttek, hogy sok hátránya van annak, ha nem figyelnek oda rá.” – hangzott el a műsorban.
Mi mindent tehet a munkáltató, hogy az egyre szaporodó mentális terheket enyhítse, meddig, miben és hogyan segítheti a munkavállalókat a megküzdésben? Honnan szerezzen ehhez eszközöket a foglalkoztató? Mennyi felelősség ruházható a vezetőre, miközben ő is elszenvedője ennek az időszaknak?
#munkaegeszseg #felmeres #koronavirus #lelkiegeszseg