2020 statisztikái érdekes számokat tartogatnak az előző évekhez képest munkabalesetek terén. Kertész Csaba munka-és tűzvédelmi tanácsadó számol be.
A súlyos bejelentett munkabalesetek száma a 2019-es adathoz képest 15, 3%-kal kevesebb, összesen 20 366. A megelőző évhez viszonyítva, amikor 24 055 ilyen jellegű baleset történt, a 2020-as adat alakulásában nyilvánvalóan közrejátszott a home office növekvő intenzitása, hogy a munkavállalók kevesebbet tartózkodtak a tényleges fizikai munkavégzés megszokott helyén.
Ennek megfelelően szerencsére a halálos kimenetelű munkabalesetek száma is jelentős mértékben csökkent, egészen pontosan 22, 9%-kal: 83-ról 64 darabra esett vissza.
A statisztikák kedvező alakulásában nyilvánvalóan az is szerepet játszott, hogy bizonyos szektorok teljesen, vagy részlegesen, több hónapra is leálltak.
A halálos kimenetelű baleseteket súlyosságuk mértékét illetően a súlyos csonkulásos kimenetelűek követik. A súlyosságot annak alapján ítélik meg a szakemberek, mennyire csökkent a fogóképesség a balesetek következtében, milyen ujjakat, ujjperceket érint, hány darab elveszített testrészről beszélünk, stb. Például, ha „csak” a kisujj bánja a dolgot, könnyebb sérülésnek ítélik meg, mert nem befolyásolja jelentős mértéken a fogóképességet. Jó hír, hogy ezeknek a súlyosabb csonkulással járó tragikus baleseteknek a száma felére esett vissza, „mindössze” 23 történt tavaly.
A munkabalesetek területi eloszlását tekintve (Budapest 3157 darab, Pest megye 2383 darab, Győr-Moson-Sopron megye 1300 darab) nyilván azok a régiók vezetnek, ahol a foglalkoztatás is nagyobb. Így zárja a sort Nógrád megye mindössze 381 munkabalesettel.
Érdemes azt is megvizsgálni, hogy milyen jellegű vállalatoknál történt gyakrabban baj, ugyanakkor itt is az eredeti adatokhoz igazodik a szám: nyilván azért esik a zömük az 50-249 főt foglalkoztató vállalkozásokból álló kkv- szektorra, mert a foglalkoztatottság szintén itt a legnagyobb.
Életkor szerinti eloszlásukat tekintve a 45-54 éveseket érte tavaly a legtöbb munkabaleset, 5247 darab. Ebből 24 halállal végződött.
Az iparágak „versenyében” a gépipar vezet 3910 balesettel, a feldolgozóipar áll a második helyen 3797-tel, a szállítás-raktározás posta távközlés pedig bronzérmes 2963-mal. Az építőiparban csak 992 baleset történt, ám ebből 27 halállal végződött, így a halálos kimenetelű balesetek számát tekintve szokás szerint az építőipar vezet, a második a szállítás-távközlés, 10-zel.
A nemek eloszlását is vizsgálva, természetesen, mivel ezekben a nagyobb rizikófaktorral rendelkező munkaterületeken a munkavállalók zöme férfi, így a baleseteket szenvedők zöme is, az. Ugyanakkor meg kell említenünk, hogy az igazgatás-oktatás szektorban, ahol az alkalmazottak 2/3-a hölgy, szintén történt tavaly 6 halálos kimenetelű baleset.
Az adminisztratív szolgáltatói szektorban 3 halálos kimenetelű baleset történt, a nyomozás-biztonsági tevékenység során szintén egy hölgy hunyt el.
A gazdasági forma szerint a legtöbb baleset szintén a legtöbb foglalkoztatottat számláló állami foglalkoztatás körében történt, a második helyen az önkormányzati közalkalmazottak állnak.
A munkavédelmi hatóság továbbra is a balesetek elkerülés érdekében rója ki a büntetéseket, ennek összege a tavalyi év folyamán majdnem 107 millió forintra rúgott. Noha egyszerre egy cég csak 10 millió forintra büntethető, ennek ismétlődése gyakorlatilag korlátlan, az életszerűség határain belül, hiszen ilyen büntetések esetén hosszú távon a cégek kénytelenek „lehúzni a rolót”. A fokozatosság elvét a hatóság is követi, először természetesen inkább figyelmeztetnek, és a megfelelő munkavédelmi tanácsadást igénybe véve mind a büntetések, mind a balesetek minimalizálhatók.
Szerző: B.E.
#munkavedelem #statisztika #munkabaleset