A magánnyal és társadalmi elszigeteltséggel kapcsolatos legújabb uniós felmérés szerint az EU-ban minden negyedik ember vallotta magát magányosnak a világjárvány első hónapjaiban. Magyarországon az átlagnál kisebb mértékben növekedett ez a szám.

Míg az EU teljes lakosságát tekintve megkétszereződött a magányos emberek száma, addig a 18-35 éves korosztályon belül ez a 2016-os adatokhoz képest négyszeresére nőtt, azonban tagállamonként igen nagy eltéréseket mutat, hogy az emberekben mennyire tudatosult a járvány magányosságra gyakorolt hatása –  derült ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának  hétfői felméréséből.

A magányos emberek aránya több mint 15 százalékkal nőtt Bulgáriában, Észtországban, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Portugáliában és Svédországban. Ezzel szemben Belgiumban, Horvátországban, Csehországban, Görögországban, Magyarországon, Romániában és Spanyolországban ez kevesebb mint 10 százalékpontos növekedést mutatott. Magyarországon ugyanakkor a magányosságot a válaszadók sokkal inkább egyéni, míg más országokban inkább társadalmi problémaként kezelték.

Marija Gabriel uniós biztos azt mondta, hogy az új jelentés alapján átfogóbb elemzőmunka indulhat annak érdekében, hogy Európa maradéktalanul megértse és kezelni tudja a magányosság és a társadalmi elszigeteltség problémáját.

A jelentés szerint a koronavírus-járvány drámai módon alakította át az európaiak életét és társadalmi szokásait. A kutatások azt mutatják, hogy a magány és a társadalmi elszigeteltség káros következményekkel jár a mentális és fizikai egészségre nézve, az elszigeteltséget tehát egyre inkább közegészségügyi kérdésként kell kezelni, amely figyelmet érdemel és hatékony beavatkozási stratégiák kialakítását igényli.

Fotó: Envato

Forrás: MTI

#felmeres #unio #magany #europaibizottsag