Az európai nyugdíjrendszerek egy része legalább három pilléren nyugszik. így a svéd, a német és az osztrák verzióhoz hasonlóan a brit is. A több országban is munkát vállalók számára érdekesek lehetnek a számításokra vonatkozó érvényben lévő nemzetközi szabályok. Farkas András nyugdíjszakértő elemzése.
A szigetországiak a kötelező járulékfizetésre épülő állami nyugdíj mellett egy önkéntes foglalkoztató pillért is jegyeznek, ahova a tagság automatikus, ezek mellett pedig létezik egy privát nyugdíj láb is. Az állami nyugdíj kizárólag a brit biztosítási idő teljes éveinek számától függő heti átalány-nyugdíj, és nem függ a keresetektől.
Feltételei közé tartozik viszont a magas életkor, és ez csak tovább nő a jövőben: 2020. októberétől már 66 év, nyolc év múlva már 67, azt követőn 69, 2057-től pedig csak a hetvenedik életévüket betöltöttek számíthatnak erre a jövedelemre.
Igénylése halasztható, ez esetben, ha az illető munkát végez, kilenc hetente 1%-kal nő a nyugdíj összege, ez az úgynevezett extra State Pension. Kikötés továbbá, hogy a 20 éves korban várható további élettartam mindössze egy harmada tölthető nyugdíjasként. A biztosítási évek száma minimum 10 kell, hogy legyen, ugyanakkor nem lehet több 35-nél.
A State Pension heti maximuma 2020-ban 175, 20 font. 35 évnél kevesebb, de 10-nél több biztosítási idő esetén arányosítás történik: a heti maximumot elosztják 35-tel és megszorozzák a meglévő évek számával. A szolidaritási elv alapján történik egy kiegyenlítő nyugdíjjóváírás is, azaz meghatároznak egy heti garantált egyéni jövedelemszintet (173, 75 font, párok esetében pedig 265,2 font).
A brit foglalkoztatói nyugdíjpillér sem kevéssé szövevényes. Defined contribution” rendszerekről van szó, amelyek meghatározott részvállalásra épülnek. 22 év felett, ha legalább 10 ezer font az éves kereset, automatikus tagság jár. A munkavállaló aránya a kereset 3%, a munkáltatóé pedig a kereset 5%-a. Nem kötelező, ki lehet lépni, ám akkor az illető elesik a munkáltatói támogatástól.
És végül létezik természetesen egy magánnyugdíj pillér is, mégpedig a saját befektetésű, illetve egy ennél jóval népszerűbb verzió, afféle egyéni megtakarítási számla, amit viszont az állam is támogat 25%-kal, (maximum évi ezer fonttal) a legmagasabb befektethető összeg pedig négyezer font évente.
Nemzetközi nyugdíjigénylési szabályok
Érdemes egy kitekintést tenni a nemzetközi nyugdíjigénylési szabályokat illetően is, hiszen sokan több országban is dolgoznak életük folyamán. A főbb alapelvek közé tartozik, hogy a biztosítási vagy szolgálati éveket egybe kell számítani a nyugdíjjogosultság szempontjából. Minden állam csak a területén szerzett kereset vagy fizetett járulék alapján számol nyugdíjat.
Kettős számítás van érvényben. Az első során a nyugdíj összegét kizárólag a biztosítási idő szerzése szerinti ország szabályainak figyelembe vételével határozzák meg. Vagyis ez esetben kiszámítják a nemzetközi szabályok szerint járó ellátást az adott tagállamban szerzett biztosítási vagy szolgálati idő és átlagkereset (vagy járulékalap, nyugdíjjóváírás, stb.) alapján. Ez a nemzeti vagy független ellátás.
A második számítás során a minden érintett tagállamban szerzett összes biztosítási idő figyelembe vételével az adott országban szerzett biztosítási idő és az összes megszerzett biztosítási idő arányában állapítják meg a nyugdíj összegét. Vagyis e számítás során először meghatároznak egy elméleti nyugdíjösszeget, amennyi a nyugdíj összege akkor lenne, ha az igénylő a valamennyi érintett tagállamban szerzett, összegzett szolgálati idejét mind a számítást végző tagállamban szerezte volna. Ezt követőn ennek az elméleti nyugdíjösszegnek kiszámítják egy olyan arányú részét, ahogyan a számítást végző tagállamban szerzett szolgálati idő az összes szolgálati időhöz aránylik. Ez az időarányos (pro rata temporis) nyugellátás.
A két számítást követőn a magasabb összegű nyugdíjat állapítják meg.
Az adott tagállamtól járó nyugellátás megállapítása során kizárólag az adott tagállamban elért keresetek vehetők figyelembe. Ezért a tagállamok egymás között nem közlik a nyugdíjigénylő náluk szerzett keresetét és az ennek alapján náluk fizetett járulékait, miután a másik tagállamtól járó nyugdíj megállapítása során ennek nincs jelentősége.
Szerző: B.E.
#nyugdij #nyugdijrendszer #EU #britmodell #kulfoldimunkavallalas #nemzetkozinyugdij #kereset