Bár a korfa Európa minden országában hasonló képet mutat és az elaggás a kontinens valamennyi államára jellemző, mindenhol más megoldások születtek a nyugdíjrendszereken belül a kihívások megválaszolására. Farkas András nyugdíjszakértő ezúttal a svéd modellt veszi górcső alá.

Ahhoz, hogy a különbségeket megértsük, érdemes első körben általánosan megvizsgálni a modern nyugdíjrendszereket, beleértve a hazait is. Alapvetően három pillérre, vagy azok valamelyikére épülnek.

Az egyik az állami, öregségi nyugdíj, amely a társadalombiztosítás része. Létezik a foglalkoztatói nyugdíj is, amely országonként eltérhet (és el is tér) hogy alapértelmezett-e, kötelező-e. Illetve van a harmadik pillér, a tulajdonképpeni öngondoskodási láb, az önkéntes nyugdíj, amelynek részét képezi az egyéni nyugdíjbiztosítás, a kollektív megtakarítások, a nyugdíj-előtakarékossági számla, és egyéb banki termékek, valamint egyéb befektetések.

A magyar nyugdíjrendszer mindössze egy vagy maximum két pillérre épül, mert nincs foglalkoztatói lába, így a mindössze a kötelező és az opcionális önkéntes láb tartja.

A cél lehet az életszínvonal megőrzése vagy az elszegényedés elhárítása: ennek megfelelően létezik az előre megígért nyugdíjszint és a finanszírozástól függő.

A svéd rendszer három pillérre épül

Az állami pillér két részre oszlik: az egyéni jóváírások két egyéni nyugdíjszámlára, egy névlegesre és egy valósra érkeznek meg. Ezeken a számlákon gyűlnek a valódi és névleges összegek és hozamok a nyugdíj igénylésének időpontjáig, azaz a rendszer hasonlóan működik, mint egy bank. A hosszabb életű személyek számlái között ráadásul öröklési nyereségként évente szétosztják az év folyamán elhunytak számláin felhalmozódott összegeket. A névleges számla alapján a kereseti nyugdíj, a tényleges számla alapján a prémium nyugdíj jár, legkorábban 61 éves kortól.

Mindkét nyugdíj az igénylés időpontjában a két egyéni nyugdíjszámlán rendelkezésre álló összegtől és az igénylő számára még várható élettartam hosszától függ. Ha a két nyugdíj együttes összege nem érné el az évente meghatározott, az ésszerű életszínvonal fenntartásához szükséges összeget, vagy az érintett nem jogosult ezekre a nyugdíjakra, akkor garantált nyugdíj iránti kérelmet nyújthat be, amelynek összeg a Svédországban tartózkodás egész években mért összegétől függ. A garantált nyugdíj mellé lakhatási támogatás is jár. Ha az illető erre a nyugdíjra sem jogosult, mert nem töltött elég időt az országban, akkor idősellátási támogatást igényelhet. A „csavar” a névleges egyéni nyugdíjszámlákban testet öltő virtuális tőkefedezeti rendszer kitalálása és ennek a valód tőkefedezeti rendszerrel való összekapcsolása. Így a nyugdíj nem függ a szolgálati idő hosszától, csak a tényleges és a névleges számlán felhalmozott összegtől, illetve a hátralévő élettartam hosszától. 61-67 éves kor között igényelhető, a 67 évnél előbb igényelt nyugdíj összege pedig kisebb – a hosszabb várható élettartam miatt.

A svéd modell tehát olyan jóléti elemekkel van tele, amelyek feszes védőhálóként tartják a társadalom idősödő tagjait. Ráadásul mindenki látja, mennyit fizetett be az első pillérbe (a kereseti és prémium nyugdíjba) és ennek alapján mennyi nyugdíjjogosultságot szerzett.

Szerző: B.E.

#nyugdij #Svedorszag #ongondoskodas #korfa