Számos munkahelyi konfliktus oka a kommunikációs akadály. Mindannyian ismerjük az érzést, hogy minden igyekezetünk ellenére sem megy át a másiknak, amit mondani szeretnénk, illetve nem vagyunk képesek érteni, amit nekünk üzennek. Talán a kommunikációs módszer megválasztása vihet előre? Te miből értesz – képből, hangból esetleg másra van fogadókészséged?
A könyvben a 3. bekezdéstől mondja fel a leckét – kérte feleléskor Szabó tanár úr, de nem volt mindenki számára egyértelmű, hogy mi is volt a tartalma adott tananyagrésznek. Ugyanis a tanerő, aki még a múlt évszázad ötvenes éveiben tanult tanítani, valószínűleg nem volt tisztában vele, hogy nem mindenki képekben tárolja el az információkat. Van, aki például hallás után jegyzi meg, másnak pedig az is szükséges hozzá, hogy közben járkáljon. Mivel mindenki másképp képezi le a világot, sokszor nem értjük egymást, pedig ugyanarról beszélünk, elveszünk a kommunikáció útvesztőiben.
A vizuális típus
Számára a látással szerzett információk épülnek be, például konkrét vagy elvont belső képeket lát maga előtt. Számára egyértelmű, hogy az adott információt a könyv bal alsó sarkában látta, még azt is tudja, hogy az illusztrációként használt kép alatt vagy fölött volt. Ő az, aki kiválóan tud tanulni a jól tagolt, kiemelésekkel (vastagon szedett betűkkel) tarkított szövegből. Az ábrák, a fotók, a diagramok segítik a megértést, szívesen használ színes szövegkiemelőt (akár többet is) az értelmezéshez. Beszédében a „jól látható, nézzük, ezen van a fókusz, úgy tűnik, világos, ködös…” kifejezések jelennek meg. Egyébként gyorsan beszél, hogy tudja követni a fejében futó képeket.
Az auditív típus
Ő hallás alapján tanul, a fülét fordítja felénk, amikor meg akar érteni valamit, belső hangokat kreál vagy idéz fel a maga számára. A hangok, a zene, a ritmus az ő igazi közege. Úgy sajátítja el a tanulnivalókat, ha hangosan felolvassa, netán többször visszahallgatja (akár a saját maga által felolvasottakat). Segíti a tanulását, ha zene szól a háttérben, van, hogy az adott zeneszám által tud visszaidézni dolgokat. Beszédében a „mond, hangos, úgy hallom, így hangzik, eláll a szavam, süket fülekre talál, összhang…” kifejezések jelennek meg. Az auditív típusú ember közepes tempóban beszél.
A kinesztetikus típus
Ez a típus mozgás által rögzíti az információkat) a testével tanul, fel-alá járkál, miközben mozog a keze, lába. Az érzésein, érzetein (pl. tapintás) keresztül kezeli az információkat. Ők azok, akik szeretnek a homokba írni vagy hatalmas plakátokat festeni, a karjukat, az egész testüket használják az információk rögzítésére. Ezért segíti a megértést, ha nem egyhelyben ülve tanulnak, ha sok szemléltetőeszköz, kézbe fogható tárgy van a közelükben. Beszédükben a következő kifejezések jelenhetnek meg: két lábbal a földön, megbirkózik, feszültség, érzékeny, lenyeli a békát, tapintható a feszültség, a torkomban dobog a szívem… A kinesztetikus típusú ember lassan, nyugodtan beszél, mivel az érzelmein keresztül ellenőrzi azt, amit mond.
Léteznek még más típusok is, mint például a verbális, a logikai, a magányos és a társasági típus, és ha tudjuk, hogy melyik kategóriába tartozunk, netán a kollégánk hogyan rögzíti a maga számára az információkat, kevésbé fogunk egymás mellett elbeszélni, így számos konfliktustól kímélhetjük meg egymást.
Szerző: K.T.
Fotó: Envato