Étteremben enni élvezetes élmény. Nemcsak azért, mert elkészítik helyettünk az ételeket, de az étterem megválasztásával különleges ízélményekben részesülünk. Mindennek ára van, plusz a borravaló.
Az étteremi etiketthez hozzátartozik, hogy a szalvéta összegyűrésével, tányérba helyezésével, valamint a tányérba párhuzamosan fektetett evőeszközökkel jelezzük, hogy befejeztük az étkezést. Amikor minden asztalnál ülő így tett, csak akkor kérjük ki a számlát. A számlán szereplő összegen felül pedig illik borravalót adni.
Mi is az a borravaló?
Na jó, persze mindenki tudja, de annak eredetét már kevesebben ismerik.
Már a középkori Európában is létezett a borravaló fogalma, igaz, hogy akkor még sör-, ivó- vagy fürdőpénzként emlegették. A borravaló tehát Európából származik.
Akkoriban a borravalót a szolgálók és mesterek kisebb munkáiért és szolgáltatásaiért fizették a királyi udvar nemesei és a módosabbak. Némi plusz volt ez a fizetésen vagy megbízási díjon kívül. Pénzbeli ajándékként is megfogalmazható, amely olyan kicsi összeget jelentett, amely némi borra volt elegendő. Innen a név eredete.
Hunyadi Mátyás és II. Ulászló udvarában is ismert volt a borravaló fogalma, rendre alkalmazták is. Onnan ismert mindez, hogy a korabeli számadáskönyvekben borravalóként feltüntették ezeket a pénzbeli ajándékokat.
Egyesek szerint már az ókori rómaiak is használták a borravaló gyakorlatát.
A borravaló rendszere azonban számos forrásban feltűnik Angliában is. A Tudorok időszakában mindez meghonosodott.
A 18. századi Amerikában olyan népszerűvé váltak a kávéházak, hogy lényegében ott éltek az emberek társadalmi életet. A sok ember lassabb kiszolgálást jelentett, így a felszolgálók ösztönzésére egy kis gyűjtőedényben némi pénz hagytak.
Kicsi munka kicsi haszon
Mindegy is, hogy honnan indult el a borravaló, ugyanis bárhogy is nevezték az közös volt bennük, hogy a kisebb munkát némi haszonnal honorálták. A ma alkalmazott borravaló rendszere ugyan változott, de alapjaiban ugyanarról szól most is, mint a középkorban.
Kell vagy illik?
Ha elégedettek vagyunk az étteremben tapasztaltakkal, talán a szolgáltatásért járó összegen felül fizetett némi plusz sem esik nehezünkre. Ám kellemetlenül eshet, ha nem volt valami rendben. Tudjuk, hogy számítanak a plusz bevételre a vendéglátásban dolgozók, de nem mindig érdemlik meg. Habár sokunk úgy szocializálódunk, hogy borravalót adni szükséges, van, aki ezt megvonja. Már, ha tudja. Sok helyen intézményesítve lett mindez. Azaz a számla eleve tartalmazza azt a bizonyos pluszt. Hazánkban ez 10-15%-ot jelent, de országonként eltérő ennek mértéke. Egy kutatásban a borravaló gyakorlatát vizsgálták. A résztvevők legtöbbje egyetértett azzal, hogy némi pluszt adjon a kötelező megfizetésén túl. 80%-uk azt nyilatkozta, hogy a szolgáltatás minősége megegyezik a borravaló arányával, azaz fontos szempont az udvariasság, a pontosság, a gyorsaság. Az is kiderült, hogy megalázó és kínos lehet a vendégnek, ha nem hagy jattot. Sokan vélik úgy, hogy az adócsalás melegágya, hiszen nem számít bevételnek és elszámolni sem kell azzal. Ám, ha arról nyilatkozni kell, akkor sem biztos, hogy bevallják a borravalót.
Forrás: Rónai Márta