A munkahelyi elégedettséget meghatározó tényezők toplistáján meglepő a közösséghez és kommunikációhoz kapcsolódó elemek túlsúlya: szellemi munkavállalóknál tízből nyolc, a fizikai munkát végzőknél hat fontos elvárás ide sorolható. Egy álláshirdetésnél számít az igényes megjelenés, a pozícióleírásnál a konkrét feladatokra és bérsávra kíváncsiak a legtöbben. Váratlan, hogy a nemzetköziség vagy márkaismertség nincs a legattraktívabb hívószavak között, de a szakmai fejlődés is csak minden ötödik munkavállalót motivál. Az Impact Works két, mintegy 1500 fős kutatást elemezve keresett friss válaszokat a munkaadói márkaépítés és stratégia legégetőbb kérdéseire.
Két témában, alkalmanként mintegy 1500 fős kutatást elemeztek az Impact Works employer branding tanácsadói. Saját fejlesztésű stratégiaalkotási módszertanuk, az EVPrism alapján 7 kategóriában, összesen 42 elemre rákérdezve vizsgálták, melyek a munkahely megítélését leginkább befolyásoló tényezők. A párhuzamosan futó perszóna kutatásban pedig az álláskeresők szokásaira, preferenciáira, a motiváló és visszatartó tényezőkre gyűjtöttek adatokat, hogy mélyebben megismerjék egy-egy konkrét, pontosan definiált munkavállalói csoport sajátosságait.
Az országos minta eredményei aktuális és adatalapú válaszokat képesek adni a munkaadói márkaépítés kulcskérdéseire. „Az EB stratégiaalkotáshoz a munkaerőpiacot reprezentáló helyzetképet összevetjük a belső elégedettségi adatokkal, mindezt versenytárselemzéssel kombinálva. Így hiteles támpontokat kapunk, mely értékígéreteket érdemes hangsúlyozni a sikeres toborzás érdekében, milyen hirdetéssel szólítható meg a leghatékonyabban egy-egy specifikus munkavállalói csoport, azaz perszóna, és mi az, ami leginkább támogatja a megtartást.” – ismertette a kutatás szerepét Gyana Zsófia, az Impact Works EB divíziójának vezetője.
A biztos alapoktól a közösség megtartó erejéig
A részletgazdag, teljes képet adó EVPrism kutatás eredményei alapján a fizikai és szellemi területen dolgozók egyetértenek abban, hogy – a munkabéren túl – elsőszámú prioritás a pénzügyileg és szervezetileg stabil munkahely. Emellett alapelvárásuk, hogy minden munkavégzéshez szükséges eszközt biztosítson számukra a munkaadó és biztonságérzetükhöz a színvonalas munkavédelmi eszközök, a jó minőségű munkaruha is hozzájárul.
A top10 preferencia között a szellemi munkavállalóknál 8 tényező, de a fizikai munkát végzőknél is 6 olyan elvárás szerepel, amely az emberközpontú megközelítést díjazza. Ezek a barátságos légkör, a nyílt és őszinte kommunikáció és a megfelelő konfliktuskezelés. A kitöltők szintén magasra értékelik a számukra megszavazott bizalmat (az állandó ellenőrzéssel szemben), a jó együttműködést, és ha szabadon kifejezhetik véleményüket, ötleteiket. A szellemi munkavállalóknál helyet kapott a top10-ben, hogy rendszeres és tartalmas visszajelzést szeretnének kapni, valamint támogató munkahelyi közösségre vágynak. Egyértelműen kirajzolódik, hogy a munkavállalók számára meghatározó a közösség, az együttműködés és a kommunikáció, avagy értékelik az egészséges vállalati és vezetői kultúrát.
A két kutatás alapján egybehangzó, ugyanakkor a szakemberek szerint a nagyvállalatok számára váratlan eredmény, hogy a nemzetköziség vagy márkaismertség nincs a legattraktívabb hívószavak között; ezek a preferencialista végére kerültek, mint legkevésbé fontos munkahelyválasztási szempontok. A wellbeingről pedig bármilyen sokat beszélünk, de az országos minta alapján a munkahelyi egészségmegőrzés még nem emelkedett a top elvárások közé, ami talán épp a további edukáció és érzékenyítés szükségességét támasztja alá, hangsúlyozza Gyana Zsófia.
A fluktuáció és megtartás szempontjából fontos megállapítás, hogy diplomások nagy része úgy véli, könnyen találna jobban fizető állást, ebben a felsőfokú végzettségűek mellett a férfiak mutatnak nagyobb magabiztosságot.
Döntő szempontok és visszatartó erők egy új állás elfogadásakor
A perszóna kutatásban arra kérték a válaszadókat, jelöljék meg, a fizetésen túl melyik három tényező számukra a legfontosabb egy új állás elfogadása kapcsán. A legtöbb munkavállalói csoportnál a munkakörülmények, a rugalmas munkaidő és a béren kívüli juttatások versengenek az élen. A szellemiek – köztük a pénzügyi területen aktívak – első helyre teszik a rugalmas munkaidőt, a gyártás és termelés területén a béren kívüli juttatások kerülnek előtérbe. Az IT-sok az otthoni munkavégzést tartják mindennél fontosabbnak, a felsővezetőkre egy számukra vonzó feladattal is lehet hatni, a szakértőket és mérnököket a fejlődésük támogatása vonzza be.
Az Impact Works tanácsadói szerint izgalmas új szempont lehet az álláshirdetések és a jelöltélmény alakításakor, hogyan oldhatóak fel a visszatartó hatások. Például sokan veszélyben érzik a munka-magánélet egyensúlyát vagy épp az új közösség miatt nyugtalankodnak, amit érdemes kezelni a pre-boarding és onboarding során. A gyakornokok és IT-szakemberek körében az elvárások a leginkább elriasztó tényező, így az interjúk során fontos átbeszélni a szakmai követelményeket.
Az eredményekből a vonzó álláshirdetés titka is kirajzolódik: a kevesebb több, a hiteles hatékonyabb. Mindenekelőtt arra várnak a jelöltek, hogy a pozícióra könnyen tudjanak jelentkezni, a hirdetésnek igényes legyen a megjelenése, barátságos szövegezéssel. Modellek helyett hétköznapi karaktereket érdemes szerepeltetni. A pozíció leírásánál a konkrét munkaköri feladatok, a bérsáv és juttatások, valamint az egyszerű és érthető fogalmazás a leginkább célravezető. Megéri a hirdetésekbe emelni a szakmai fejlődési lehetőségeket, hiszen a válaszadók 20%-át ez motiválja, míg legkisebb arányban nemzetközi karrierre vágynak.
Hogyan azonosítsuk és szólítsuk meg a munkaerőpiac rejtett tartalékait?
A munkaerőpiac rejtett tartalékainak mozgósításához egyre pontosabban definiált, szűk célcsoportok meghatározására van szükség. A munkaadói márkaépítésben a precíz és pontos célzás, a szegmentált kommunikáció mindig megtérül: egy perszónára szabott álláshirdetés vagy kampány nagy hatékonysággal szólítja meg a minőségi jelölteket.
A kutatás által nyert, friss adatbázis nélkülözhetetlen a részletes profilok összeállításához és sokszor mást mutat egy-egy munkavállalói csoportról, mint amit elsőre feltételeznénk. Ki gondolta volna, hogy a 18-20 éves munkavállalók számára a kevésbé fontos szempont a hibrid munkavégzés és home office lehetőség? Szintén érdekességek, hogy a nők számára fontosabb a vállalat küldetésével való azonosulás és a társadalmi szerepvállalás, míg a mérnökként dolgozó beosztottak a leghűségesebbek: az átlaghoz képest rekord magas arányban vannak közöttük, akik még sosem váltottak munkahelyet. Meglepő, de az összes kitöltő mindössze 10%-ának vannak fenntartásai az ingázás, magasabb utazási idő kapcsán, bár a szakértői szinten, a logisztika területén dolgozók és a 8 általános végzettségűek érzékenyebbek az átlagnál.
A toborzási perszónák előkészítésének másik kulcsfontosságú momentuma az egyedi rendezőelv megtalálása, amely a vállalat konkrét toborzási nehézségeire, kihívásaira keresi a választ. Ilyen lehet például, hogy adott lokációra mennyit hajlandó utazni egy-egy specifikus munkavállalói csoport, az utazási vagy lakhatási támogatás lehet-e számukra a megoldás. A rugalmas munkaidőt és otthoni munkavégzést előre soroló szellemi munkavállalóknál szempont lehet az is, hogy kik szólíthatóak meg remote (távmunka), hibrid, vagy irodai berendezkedés esetén.
A kutatásról
A két témában lezajlott, több szakaszból álló kutatás az Opinio online piackutató applikáción keresztül zajlott, 1450 és 1482 fős, országos mintán, 2023 harmadik negyedévében. A kutatás országosan reprezentatív 16-59 évre (nem, kor, iskolai végzettség, lakóhely típusa és régió szerint), okostelefonnal rendelkezők körére.
Bőhm Kornél / [email protected] / +36 70 225 2024 / impactworks.hu