Az EHS munkakör (Environment, Health, Safety) fontossága sosem volt még ilyen hangsúlyos, mint napjaink vállalati világában. Az ipari balesetek megelőzése, a fenntartható működés biztosítása és a szabályozásoknak való megfelelés már nem csupán kötelezettség, hanem stratégiai versenyelőny is lehet. Horváth-Bükkösdi Fanni, a Jobcapital Executive Search tanácsadója betekintést nyújt az EHS munkaerőpiaci kulisszái mögé. Megtudhatjuk, miért kulcsszereplők ezek a szakemberek, milyen kihívásokkal szembesülnek, és hogyan formálja megítélésüket a digitalizáció, a fenntarthatóság és az új generációk munkaerőpiaci elvárásai.
Miért tartod az EHS szakértői pozíciókat különösen fontosnak a mai vállalati környezetben?
Az EHS (Environment, Health, Safety) vagy a stratégiai fókuszú ESG (Environmental, Social, Governance) szakértők a vállalatok biztonságos és fenntartható működésének őrei. Amennyiben éppen nem csipog a tűzjelző, vagy nincs kivizsgálandó baleset, akkor is fontos feladatot látnak el. Úgy kell rájuk gondolni, mint akik naponta védik meg a kollégákat a balesetektől, a termelést a leállástól és a vállalatot a különböző hatóságok által kiszabható büntetésektől. Az EHS szakemberek a fenntarthatóság, vállalati reputáció és a hosszú távú hatékonyság alappillérei.
Az ügyes EHS-es megtalálja a közös hangot a dolgozókkal. Képes elérni, hogy a jog és a vállalatok által előírt szabályokat a kollégák magukénak érezzék, így könnyebb lesz betartaniuk őket a napi működés során. Azzal, hogy időben észrevesznek egy hibás folyamatot, vagy megszüntetnek egy balesetveszélyes gyakorlatot, nem csak jelentős összegeket spórolhatnak meg a vállalat számára vagy éppen zöldebb működést segíthetnek elő, de emberéleteket is menthetnek.
Milyen típusú cégek keresnek most leggyakrabban EHS szakértőket, és milyen készségeket tartanak a legfontosabbnak?
A legkülönbözőbb gyártócégektől az építőiparon át a logisztikai cégekig mindenhol keresnek EHS szakembereket. A szakmaspecifikus képzettségek és munkatapasztalat mellett az egyik legfontosabb feltétel a partnereinknél az, hogy a jelölt jól kommunikáljon minden szinten, hiszen a gyártósoron dolgozó kollégától kezdve a nemzetközi vezetőkig mindenkivel hatékonyan kell tudni tárgyalnia. Fontos az innovativitás, hogy legyenek új ötletei, a műszaki érzék és az analitikus gondolkodás, valamint a proaktivitás is elengedhetetlen.
Milyen kihívásokkal találkozik egy EHS szakember a munkaerőpiacon, és hogyan segíthet egy fejvadász ezek leküzdésében?
Az egyik legnagyobb kihívásnak az elvárt képzettségek megszerzését és a magabiztos angol nyelvtudást látom. Sajnos ez utóbbi hiányával gyakran találkozunk, ami meg tudja akasztani a pályázati folyamatot. A tudatos karrierépítés része, hogy a szakember megszerezze a releváns képesítéseket munkavédelem, tűzvédelem, környezetvédelem terén, legyen szabványismerte, és folyamatosan kövesse a jogszabályváltozásokat.
Hogyan változott az EHS szakma megítélése és szerepe az elmúlt években a vállalatoknál?
Egy évtizeddel ezelőtt az munkavédelmi, környezetvédelmi témájú megbeszélések főképp a “miért fontos ez?” kérdésről szóltak. Ma azon van a fókusz, hogy “hogyan csinálhatjuk jobban?”. A vállalatok felismerték, hogy a fenntarthatóság versenyelőnyt biztosít számukra, és az EHS vezetők a menedzsment tagjaként fontos döntéshozási szituációkban stratégiai szereplőként vannak jelen.
Ahogy egy jelöltem említette, korábban az EHS-re úgy tekintettek, mint a „szükséges rosszra”, egy költségeket generáló területre. Mára azonban a cégek belátták, hogy a jól működő EHS jelentősen több járulékos költségtől tudja megóvni őket, mint amennyibe a terület fenntartása kerül. A nagyvállalatok többsége már az SQDC (Safety, Quality, Delivery, Cost), illetve a „Safety first” szellemében működik, és ebből is kitűnik, hogy az EHS prioritásként kezelendő a működésben.
A munkavállalók bevonzásában és megtartásában is komoly szerepe van a fenntarthatóságnak. A Z generációs munkavállalók kifejezetten tudatosak ezen a téren. A Bosch HR vezetőjétől hallottam egy konferencián, hogy a fiatal mérnököket jobban izgatja, hogy hogyan lehet a plasztik hulladékot vagy a CO2 kibocsátást csökkenteni, mint hogy szeretne-e majd egyszer CEO lenni. A recruiterektől megkérdezik az interjún, hogy a kávét a kantinban újrahasznosított pálcával keverik-e?
Mit gondolsz, milyen személyiségtípus illik leginkább egy sikeres EHS szakemberhez?
Az interjúim során úgy láttam, hogy a legsikeresebb EHS szakemberek közös vonása, hogy amellett, hogy komfortosan működnek egy extrém módon szabályozott, nagy precizitást igénylő környezetben, képesek empátiával és üdítő humorral hidat építeni a munkáltató, a szabályzatok és az emberek között.
A humor és az EHS egyébként Litkai Gergely humorista egyik fenntarthatósággal összefüggésben megfogalmazott monológjában ölt testet: „Az ESG-ben egy dolog aggaszt, hogy mire itt lesz a világvége, elkészüljünk az adminisztrációval”.
Milyen tipikus buktatókat látsz az EHS szakemberek pályázatai során, és mit javasolsz ezek elkerülésére?
Legyenek átláthatók a végzettségek és jelöljék meg a nyelvtudás valós szintjét (pl. társalgási, kommunikációképes vagy tárgyalási szint). Bármely önéletrajznak hasznára válik, de itt különösen tanácsolom, hogy említsenek konkrét példákat arról, hogy milyen gyakorlati megoldásokat, innovációkat valósítottak meg. Amennyiben lehetséges, számszerűsítsék az eredményeket, pl. “a balesetek száma 20%-kal csökkent”.
Van olyan EHS szakemberrel kapcsolatos sikertörténeted, amit megosztanál velünk?
Jelölti karrierút kapcsán az EHS-ben több nagyívű sikersztorit is láttam az elmúlt évtizedben. Amennyiben valaki szenvedélyesen szereti a szakmáját, folyamatosan képzi magát és az angol nyelvtudása is erős, az igen kívánatos szakemberként szerepel a toborzók és a cégek szemében is. Van, aki végül saját vállalkozást alapít, és van, aki egyre magasabb vezetői szintekre lépve valósítja meg önmagát.
Milyen nemzetközi szabványokat és előírásokat érdemes ismerniük az EHS szakembereknek?
Az irányítási rendszerek közül az ISO 45001, a Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági Irányítási Rendszer (MEBIR) és az ISO 14001 (KIR) Környezetirányítási rendszer szokott fontos szerepet betölteni a munkavégzésük során. Emellett technológiaspecifikusan is érdemes ismerni, vagy legalábbis hozzáféréssel rendelkezni bizonyos szabványokhoz a Szabványkönyvtáron keresztül.
Mi a véleményed az EHS területen jelentkező digitalizációs trendekről? Hogyan változtatják ezek meg a szakemberek munkáját?
A digitális megoldások begyűrűzése az EHS lehetőségeit is forradalmasította. Ma már sok helyen IoT szenzorok segítik a veszélyes anyagok folyamatos monitorozását. Ismerek céget, akik VR technológiát fejlesztenek reptereknek vagy gyártó cégeknek, hogy a munkavállalók virtuálisan gyakorolhassák a veszélyes gépek kezelését, még az első munkanapjuk előtt, vagy begyakorolják, hogy pontosan mit és hogyan kell tenni vészhelyzetben. Drónokat is egyre gyakrabban használnak a nehezen megközelíthető vagy nagy kiterjedésű terek vizsgálatára.
Ahogy a jelöltjeim beszámolnak róla, a hatóságokkal történő kommunikáció is áthelyeződött a digitális térbe. Az EHS szakembereknek meghatározott felületeken kell a bevallásokat, jelentéseket és jegyzőkönyveket megküldeniük a szakhatóságok felé. Általános tapasztalat, hogy a dolgozók munka- és tűzvédelmi oktatását is interaktív módon végzik egyes szakemberek, hogy ezzel is biztosítsák a tananyag mélyebb tudatosulását.
Mit javasolsz azoknak az EHS szakembereknek, akik karrierjük következő lépcsőfokára szeretnének lépni?
Elsősorban azt, hogy soha ne érezzék magukat “késznek”. Legyenek naprakészek a jogszabályok, a trendek és a viharos sebességgel fejlődő technológia terén. Nem árt, ha néha részt vesznek szakmai fórumokon, konferenciákon, és emellett folyamatosan csiszolnak a kommunikációs és tárgyalási képességeiken magyar és idegen nyelven is.
Továbbá természetesen ajánlom, hogy regisztráljanak hozzánk az adatbázisunkba, mert már most látszik, hogy az idei évben kifejezetten sok EHS pozíciónk lesz specialista és menedzseri szinten egyaránt.
Interjút készítette: Tarnai Attila
