Egy rövid tesztfeladat segíthet felmérni, hogyan gondolkodik és dolgozik a pályázó. De mi van, ha többórás munkát kérnek tőle? Hol végződik a próbanap, és hol kezdődik a fizetetlen munkavégzés?
Az állásinterjún sok mindent elmondhat magáról az állásra pályázó, de a munkáltató gyakran arra is kíváncsi, hogyan teljesít egy valódi feladathelyzetben. Ez segíthet eldönteni, valóban megfelelő-e az együttműködés.
Az arányok azonban eltolódhatnak olyan irányba is, hogy a pályázónak nem rövid, egy-két óra alatt elkészíthető próbafeladatot adnak, hanem teljes kommunikációs tervet, részletes piaci elemzést, működő programot vagy többhetes kampány kidolgozását várják. Elképzelhető, hogy mindezt az utolsó körben kérik a jelentkezőtől. Nem is érzi mindezt hiábavalónak az, aki végül felvételt nyer, de mi van azzal, akit végül elutasítanak?
Meddig elfogadható?
Nincs pontos időhatár, hogy mikor válik a próbanap túlzottá. Mégis egy rövid, fiktív adatokra épülő feladat általában elfogadhatóbb. Az már ingyenmunkának tűnik, ha mondjuk egy valós ügyfél teljes anyagát kell elkészíteni, aktuális üzleti problémát kell megoldani, vagy olyan kész munkát várnak, amely azonnal publikálható, értékesíthető, illetve beépíthető a vállalat működésébe. Az is ennek gyanúját sejtetheti, ha a cég több jelentkező között osztja fel egy nagyobb projekt részeit, majd az elkészült anyagokat díjazás nélkül felhasználja.
A tesztfeladat nagyságának igazodnia kell a kiválasztás adott szakaszához és a megpályázott pozícióhoz is. A komolyabb feladat inkább akkor elképzelhető, ha nehéz a döntés az esélyes két jelölt között. Ilyen esetben egy összetettebb esettanulmány indokolható lehet.
A munkáltató korrektségét jelzi, ha előre közli a feladat célját, a rendelkezésre álló időt, az értékelés szempontjait és azt is, kik tekinthetik meg az elkészült anyagot.
A próbanap nem próbaidő
Teljesen elfogadott, ha a jelentkező néhány órára vagy egy teljes műszakra bemegy a munkahelyre, hogy megmutassa, hogyan dolgozik. Fontos azonban, hogy a munkaadó szem előtt tartsa, hogy a próbanap nem azonos a próbaidővel.
A próbaidő már fennálló munkaviszonyhoz kapcsolódik, és azt a munkaszerződésben kell kikötni. A munka törvénykönyve szerint ez legfeljebb három hónapig tarthat. Logikus, hogy egy próbanap során nem lehet egy próbaidőnyi munkát belezsúfolni. Néhány munkafolyamat rövid bemutatása vagy szimulált helyzetben történő kipróbálása még nem feltétlenül jelent tényleges munkavégzést.
A jelentkező bátran rákérdezhet még a feladat elfogadása előtt, hogy mennyi időt szánnak rá, mi a pontos célja a próbanapnak és hogy felhasználja-e a vállalat az elkészült anyagot. A kérdés nem udvariatlanság, hanem a feltételek tisztázása.
