A lehető legtöbb gyártási folyamat minél szélesebb körű automatizációja és digitalizációja ma már kétségkívül kulcskérdés minden termelő vállalat sikerében. A számítási kapacitások ugrásszerű növekedése, a megdöbbentő tempóban fejlődő AI-algoritmusok és felhőplatformok pedig várhatóan még inkább berúgják a motort, így 2030-ra a gyártás digitálizációjának globális piacának értéke elérheti az 1370 milliárd dollárt. A modern Ipar 4.0 megoldások terjedése és fejlődése nem csupán gyorsabb, hatékonyabb és olcsóbb termelést tesz lehetővé, de még a folyamatok energiaigényén is faraghat, így napjaink egyik legnagyobb kihívására adhat választ. Milyen trendekre érdemes odafigyelni, hogyan válik valósággá az ipari digitalizáció következő lépcsőfoka és milyen lépéseket tett hazánk ezen a téren? A legérdekesebb okosipari megoldásokat gyűjtötte össze a Stylers információ-technológiai cégcsoport.
Betöltés ...Az elmúlt évtized digitalizációs „kényszere” az ipart sem hagyta érintetlenül, és különösen nagy lendületet kapott a modern technológiák alkalmazása a gyártás és termelés mindennapi gyakorlatában a járványidőszakot követően. Azok a vállalatok küzdöttek meg sikeresebben a kihívásokkal, melyek a digitális megoldásoknak köszönhetően könnyebben tudták biztosítani az üzletmenet és az ellátási láncok folytonosságát, illetve a megszokott minőséget és az alkalmazottak védelmét a napról napra változó gazdasági környezetben. „Az Ipar 4.0 célja, hogy a folyamatokat a digitális technológiák felhasználásával fejlessze, automatizálja és minden szempontból hatékonyabbá tegye. A robotizáció, az adatalapú folyamatoptimalizálás és intelligens döntéshozatal mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a termelés rugalmasabb, átláthatóbb, pontosabb és fenntarthatóbb legyen” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers információ-technológiai cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.
Digitális ikrek, csökkenő energiaigény, ember-gép szinergia – ez már nem a távoli jövő
Nem meglepő tehát hogy egyre szaporodnak a technológiai újítások a termelő szervezetek mindennapi gyakorlatában, melyekről korábban ráadásul azt gondoltuk, hogy csak a sci-fi filmekben létezhetnek. A termelékenység mellett azonban további fontos érv, hogy a modern megoldások többsége nemcsak a vállalatok és a fogyasztók zsebének, de bolygónk fenntartható jövőjének is jót tesz. A gyártási folyamatok energiaigénye óriási, miközben környezeti és geopolitikai indikációk miatt egyre nagyobb kihívás ezt a mennyiséget – főként hagyományos forrásokból – biztosítani, még a hétköznapokban is. Az Ipar 4.0 megoldások akár 40%-kal is mérsékelhetik a gyárak energiaigényét, ami kulcskérdés a fenntarthatóság szempontjából. Pontosan milyen technológiáknak vehetjük hasznát a termelésben, mik a legforróbb trendek és legérdekesebb megoldások? Nézzünk néhány példát!
1. Ipari IoT (Internet of Things)
Az IoT által vezérelt gépek és szenzorok lehetővé teszik az eszközök automatizálását és az adatok gyűjtését a folyamatok javítása és az energiahatékonyság növelése érdekében. A logisztika például tárolhatja a készleteket egy olyan mérlegen, mely a súly mellett azt is megállapítja, ha a mért érték túl alacsony, ezt az információt pedig azonnal továbbítja a készletgazdálkodásnak, hogy az elindíthassa a szükséges lépéseket.
2. Additív termelés és 3D nyomtatás – kevesebb idő, kevesebb hulladék
Az additív gyártási technológiának köszönhetően nem kell folyamatosan, jóelőre raktáron tartani például bizonyos alkatrészeket, azokat gyorsan, olcsón és személyre szabottan lehet létrehozni az aktuális igények szerint. A 3D nyomtatás ráadásul még környezetkímélő is: a folyamat során egyrészt kevesebb hulladék keletkezik, másrészt számos így keletkező anyag teljes mértékben újrahasznosítható, ami lehetőséget ad egy fenntartható, ciklikus ellátási lánc kialakítására is.
3. A digitális iker a barátunk
A kifejezés – bár első hallásra akár ijesztőnek is tűnhet – bármilyen, a valóságban is létező rendszer, gép, termék vagy folyamat digitális reprodukciója is lehet. Hogy kell ezt elképzelni? Van egy bonyolult gyártórobotunk, melynek akár rövid meghibásodása is komoly kiesést jelent a termelésben. A gép digitális lenyomatán számos tesztet, szimulációt lefolytathatunk, így akár előre megjósolhatjuk a gyenge pontokat, javítanivaló alkatrészeket, ha pedig valóban bekövetkezne a probléma, villámgyorsan reagálhatunk.
4. Az AR/VR az iparban is hódít
A kiterjesztett- és virtuális valóság-alapú megoldások a gyártásban is egyre népszerűbbek, elsősorban a hatékonyságnövelés és a betanítás/továbbképzés módszerei között találkozhatunk velük gyakran. A használati utasítások lapozgatásával vagy a dokumentumok görgetésével töltött órák helyettesíthetők például a releváns információk azonnali megjelenítésével egy okosszemüvegen, az adatok kivetítésétől az alkatrészek sorozatszámáig.
5. Máris támad az Ipar 5.0
Egyre többen emlegetik az ipari digitalizáció lehetséges következő lépéseit, amelyek még szorosabb és hatékonyabb szinergiát teremthetnek meg a gépek és a humán munkaerő között. Ez azt jelentheti, hogy az emberek és a robotok együttműködése, a munkafolyamatok rugalmassága és az emberi kreativitás kiemelkedő szerepet kaphat a jövőben az intelligens gyártási környezetben.
Kulcsfontosságú a kkv-k támogatása a digitális szintlépésben
Hazákban több mint 23% az ipar részesedése a bruttó hozzáadott értékből, tehát nagyban befolyásolja az ágazat a gazdasági teljesítményünket, hogy a foglalkoztatottságban megmutatkozó hatásokról már ne is beszéljünk. Természetesen Magyarországnak számos teendője van az Ipar 4.0 technológiák minél szélesebb körű elterjesztése terén, ugyanakkor a globális nagyvállalatok helyi egységei révén számos újítás és előrelépés történik. A közeljövő legfontosabb feladata így talán az lehet, hogy a nemzetgazdaság gerincét adó kis- és középvállalkozások is minél inkább bekapcsolódjanak az ipari digitalizációba és sikeresen együttműködhessenek az ezen a téren előttük járó meghatározó piaci szereplőkkel. Az ezt forrásokkal és kapcsolati tőkével támogató hazai és nemzetközi programok mellett a tudásmegosztás éppúgy fontos. „Ha egy tanácsot érdemes megfogadni a digitalizáció kapcsán, az az előrelátó tervezés: a modern felhőalapú megoldások vagy a szabványosított IoT-platformok például felgyorsíthatják az új technológiák kezdeti bevezetését és jóval könnyebb lehet ezekbe integrálni a később érkező újabb és újabb alkalmazásokat” – teszi hozzá Gönczy Gábor.