jovedelem, onfejlesztes, karrier, munkaeropiac
Fotó: Enato

Passzív jövedelem: nem igazán ismerik és használják a magyarok

Pedig komolyabb előképzettség és számottevő idő ráfordítása nélkül is szert tehetünk passzív jövedelemre a profession.hu szerint

H I R D E T É S

Korábbi, 2017-es kutatását megismételve, a passzív jövedelem elterjedtségéről és a tevékenység végzése mögött meghúzódó motivációkról végzett reprezentatív felmérést a magyar lakosság körében a Profession.hu.

Az eredmények két szélsőségre hívják fel a figyelmet: a felnőtt lakosság többsége nem ismeri a passzív jövedelem fogalmát, azok viszont, akik rendelkeznek ilyenfajta bevétellel – a teljes online elérhető lakosságra vetítve ez nagyságrendileg 1,2 millió embert jelent –, nagyrészt elégedettek a tevékenységükkel.

Bár a magyar felnőtt lakosság 52 százaléka nem ismeri a passzív jövedelem fogalmát, a definíció tisztázását követően a válaszadók háromnegyede már meg tudta jelölni az általa ismert, kategóriába tartozó bevételi formákat.

Továbbra is az ingatlan bérbeadása a legismertebb passzív jövedelmet jelentő forrás

A legtöbben (67%) a lakásbérbeadást adták meg válaszul, mint legismertebb passzív jövedelemforrást. Ezt követve a pénzügyi befektetések (46%), a tőzsde (43%), a saját internetes vállalkozás (41%), és az MLM (37%) került még be az öt legismertebb, passzív bevételt generáló lehetőség közé.

A saját szellemi tulajdon, a kriptovaluta és a cégbefektetés utáni osztalék vagy jutalom lehetőségét minden harmadik válaszadó jelölte meg, míg a szoftverek/applikációk készítése után járó jövedelmet minden negyedik, a saját offline és online vállalkozásból származót pedig csak minden ötödik válaszadó jelölte meg ismerősként.

Kevesen élnek a passzív jövedelem lehetőségével

Még a passzív jövedelmi forrásokat ismerők körében is ritka, hogy élnek ezzel a megoldással – körükben mindössze 25 százalékuk profitál saját passzív jövedelméből. A teljes online elérhető lakosságra vetítve

nagyságrendileg 1,2 millió ember van az országban, aki rendelkezik a fizetése melletti extra bevétellel.

Többségüknek pénzügyi befektetéseik vannak (kötvény, értékpapír), amelyet az ingatlan bérbeadás követ. A harmadik helyre holtversenyben felzárkózott a kriptovaluta bányászat és kereskedelem, valamint az MLM típusú ügynöki tevékenység (közel 150 ezer fő foglalkozik ezekkel a tevékenységekkel a 18-75 évesek körében). A három legelterjedtebb passzív bevételt generáló tevékenységi forma megegyezik a 2017-ben mért sorrenddel.

Komolyabb előképzettséget és időt sem igényel, mégsem terjedt el

Annak ellenére, hogy ennek a fajta plusz bevételnek a megszerzése sok esetben nem igényel komolyabb előképzettséget,

a passzív jövedelmi forrásokkal nem rendelkezők 83 százaléka nem is tervezi, hogy a közeljövőben belevág e célból valamilyen tevékenységbe.

A fogalom ismerőinek 78 százaléka nem folytatott a tevékenységéhez kapcsolódó tanulmányokat; aki igen, az leginkább OKJ-s képzést vagy ingyenes online kurzust végzett el.

A speciális előképzettség elhanyagolhatósága mellett még a rendszeresen befektetett idő is kedvező: a passzív jövedelmet generáló tevékenységre a válaszadók háromnegyede mindössze alig 10 órát fordít havonta, 16 százalékuk számára pedig 10-20 órányi elfoglaltságot jelent.

A lakosság többsége egyelőre a tervezési fázisban tart

Azoknak a felnőtteknek többsége (53%), akik tervezik, hogy belekezdenek egy passzív jövedelmet jelentő akcióba, egyelőre csak ötletként gondol erre; további 24 százalékukat már komolyabban foglalkoztatja a kérdés, 23 százalék pedig már megtette az első lépéseket: ebből 9 százalék elkészítette az üzleti tervet, felmérte a piacot, 8 százalék pedig nekilátott a tanulmányainak és 6 százalékuk eljutott egészen a hivatali ügyintézés fázisáig is.

Az idei felmérés eredménye alacsonyabb számokat mutat a 2017-es kutatáséhoz képest. Az elmúlt időszak alatt 41 százalékot csökkent azoknak az aránya, akik komolyan tervezik a passzív bevételt jelentő tevékenység elkezdését. A piackutatás és üzleti terv készítésénél tartók csoportja 1 százalékkal, míg a speciális tanulmányokat elkezdőké 6 százalékkal marad el az 5 évvel ez előtti állapothoz képest” – veti össze a két kutatás eredményeit Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.

Nem csak a pénzért csinálják

A passzív jövedelemmel tervezők motivációja szerteágazó.

A válaszadók leggyakrabban (42%) több szabadidőt remélnek tőle hosszú távon, 37 százalékuk rugalmasabb időbeosztást,

míg közel azonos arányban vannak azok, akik szórakoztató, hobbi tevékenységet látnak a passzív jövedelmet biztosító tevékenységében. A válaszadók e csoportjának 30 százaléka jelenlegi tudásának szélesítésére, új ismeretek megszerzésére kíván szert tenni ezzel, 17 százalék pedig kapcsolatrendszerének bővülését reméli.

Mire használnák a fizetés mellett generált profitot?

A passzív jövedelemre vágyók valamivel több, mint fele egyelőre nem határozta el, hogy mire fogja felhasználni a passzív bevételéből származó összeget, 31 százalék azonban konkrét tervvel rendelkezik: nyugdíj kiegészítés céljából vágna bele a tevékenységbe. Közel negyedük szeretné hosszú távon kiváltani az aktív jövedelmi forrását és közel ennyien vannak azok, akik nyaralásra költenék a passzív jövedelemből származó bevételüket.

Forrás: profession.hu
Fotó: Envato

A kutatásról
Online kérdőíves adatfelvételi módszerrel zajlott a kutatás, amelynek 1000 fős mintája a 18-75 internetezőkre nemre, korra, iskolai végzettségre, település típusra és EU régiókra reprezentatív (6,4 millió fő a magyar lakosság körében), 2022 májusában.

A profession.hu 2017-es kutatásáról készített összefoglaló pedig ide kattintva érhető el.

H I R D E T É S