Portálunkon javarészt bérekről írunk, bruttóról, nettóról, vagy éppen átlagkeresetről. Azonban ritkán esik szó más típusú jövedelemről, amelyek ugyanúgy bevételi forrást jelenthetnek, mint például egy ingatlan bérbeadásából származó, esetleg a tőkejövedelem. Most utóbbit járjuk körül, a GKI jelentése nyomán.
De mi is az a tőkejövedelem? Minden befektetett pénzügyi eszközök értékesítése során bevételhez lehet jutni, amennyiben a vételi árhoz képest drágábban adunk el, ez a nyereség. Például veszünk egy adott áron részvényeket vagy kötvényeket, majd magasabb áron adjuk el.
A NAV 2020-as adatai alapján majdnem 266 ezer magánszemély vallott be tőkejövedelmet (pl.: osztalékból, árfolyamnyereségből, tartós befektetésből stb. származó jövedelmet) – írja jelentésében a Gazdaságkutató Intézet. Hozzáteszik, ez közel 40 ezer fővel alacsonyabb, mint egy évvel azelőtt, aminek oka, számításaik szerint, feltehetően a koronavírus járvány okozta nehezedő gazdasági környezet volt.
Így is az országos átlag (adó után) 6,75 millió forint/tőkés volt 2020-ban (miközben a nettó éves átlagkereset ekkor a KSH adatai szerint 3,2 millió Ft volt).
Jól tükrözi, hogy a valóságban uralkodó viszonyokat, hogy az összes tőkejövedelem 78%-át a legfelső 11% birtokolja, mintegy 30 ezer ember, akik fejenként 48 millió forint tőkejövedelmet vihettek haza 2020-ban. Hasonlóan a 2019-es adatokhoz, a tőkejövedelmek közel fele Budapesten (35%) és Pest megyében (16%) keletkezett. Szintén magas volt a súlya Hajdú-Bihar megyében (5,5%), míg Nógrád megyének a korábbi adatokhoz hasonlóan egyedüliként volt 1% alatti (0,6%) részesedése.
Ha ennyire sokat hoz, miért nem teszi ezt minden munkavállaló?
Egyrészt nyilvánvalóan rendelkezni kell magasabb, nélkülözhető pénzügyi forrásra. Bár persze „kicsiben” is el lehet kezdeni tőzsdézni, a megtérülés és a kockázat nem lesz egyensúlyban a „befektetett” pszichológiai hatásokkal.
Másrészt szükséges tőzsdei tudás, amely folyamatos figyelmet követel a gazdasági-politikai, sőt, nemzetközi színtéren. És akkor még nem beszéltünk a „pszichológiai alkalmasságról”. Aki egyszer belefog, könnyen addiktívvá válhat. Erről bővebben az alábbi videóban:
Összegezve: a tőkejövedelem realizálása nemcsak pénzügyi mozgástér (mozgósítható vagyon) és speciális tudás kérdése, hanem – nem is kevés – munka, miközben kétségtelenül magasabb haszonnal kecsegtet, mint az egyszerű hétköznapi munkavégzés.
Fotó: Envato