lampalaz, teljesitmeny, onismeret, stressz
lampalaz, teljesitmeny, onismeret, stressz

Mennyibe kerül a cégnek egy lámpalázas kolléga?

H I R D E T É S

Nem tudom, hogy valaha valaki végzett-e arra vonatkozóan számításokat, hogy egy rossz lámpalázzal küzdő kolléga teljesítménye mennyi elmaradt bevételt eredményezett egy cégnek.

Biztosan nem lehet összességében meghatározni ezt az értéket, viszont egy-egy helyzetre vonatkozóan talán megbecsülhető, hogy a túlizgulás miatt rosszul elsülő üzleti tárgyalás, az ennek következtében meghiúsult szerződés mennyivel csökkentette a bevételi oldalt. Lehet, hogy az a kolléga, akinek adott szituációban helyt kellett volna állnia, szakmailag a legkiválóbbak közé tartozik, ám egy olyan stresszes helyzetben, mint egy üzleti megbeszélés, képtelen magas szintű teljesítményt nyújtani, mert az a fránya lámpaláz megakadályozza ebben.

A lámpaláz az emberek ¾-ét érinti

Még a korszakalkotó politikus, Mahatma Gandhi is lámpalázzal küzdött, ahogyan az ismert énekes Prince is. El lehet képzelni, hogy mit éltek át egy-egy nyilvános szereplés előtt, mert nekik nem volt választásuk: ki kellett állniuk a publikum elé. Egy ismert zenész rituáléja a koncertek előtt a mosdóban zajlik, minden fellépésnél megvárja a banda, hogy végezzen, csak ezután csapnak a húrokba. Ezzel szemben van olyan cégvezető, aki minden olyan helyzetet, ahol a cégét kellene képviselnie sokak előtt, mert számára kellemetlen a szituáció, áttestál a helyettesére vagy az adott témában otthon lévő munkatársára. Így szinte senki nem tudja, hogy ő a vállalat vezérigazgatója. Ez csak néhány példa, hogy milyen galibát tud okozni a fokozott izgalom.

Fóbia

A lámpaláz tulajdonképpen egy társas fóbia, egy stresszreakció, amely a szereplés, a teljesítmény előtti és alatti felfokozott izgalmi állapot olyan helyzetekben, amikor mások jelenlétében adunk számot a képességünkről, a tudásunkról. Akkor okoz problémát, ha a szorongás csökkenti a teljesítményt vagy teljesen leblokkolja az embert, tehát ha a lámpaláznak a rossz verziója hatalmasodik el rajtunk. Egyes vizsgálatok szerint az emberiség kb. háromnegyedét érinti ez a probléma, és rengeteg helyzetben előjöhet: akár egy állásinterjú, egy prezentáció, egy vizsga vagy egy médiainterjú, esetleg egy fellépés előtt, de orvosnál, új társaságba való kerüléskor, meetingen (akár mi tartjuk, akár részt veszünk rajta), a főnökkel való beszélgetéskor vagy munkahelyi értekezleten, (nemzetközi) együttműködésekben, egy networking alkalmával ugyanúgy megtapasztalhatjuk. Van, aki még el is ájul, annyira izgul.

Mindegy, hogy láttad vagy átélted

Amikor stresszhatás éri az emberi szervezetet, „vészüzemmódba” kapcsolunk, és a vegetatív idegrendszer irányítására bonyolult fiziológiai folyamatok kezdődnek bennünk. Ez a megszokottól eltérő állapot megemeli az éberségi szintünket, egyben csökkenti a kontrollt a viselkedésünk felett, és olyan érzelmi zavarok jelentkeznek, amelyeket korábban nem tapasztaltunk. Így a lejátszódó idegrendszeri folyamatok igencsak megváltoztatják a szervezetünk kontrollált működését, az is megtörténhet, hogy egyszerre kapnak ingert a végtagok hajlító- és feszítőizmai. Ugye, ismerjük azt az állapotot, amikor lámpaláz hatására remeg a kezünk-lábunk? Ez emiatt fordulhat elő.

Mi a lámpaláz oka?

És hogy mi lehet a lámpaláz oka? Nos lehet általános és személyes oka is. Az általános okok közé tartozik, hogy a múltban láttál, átéltél egy lámpalázas szituációt, például az iskolában, amikor te magad feleltél vagy más felelt, esetleg úgy érzed, hogy nem tanultad meg, amiről számot kell adnod egy nyilvános szituációban. Vagy félsz a jövőtől: jaj, csak ne történjen meg velem (és gondolsz, amit gondolsz), illetve eljátszol a gondolattal, hogy mi lesz, ha ilyen és ilyen szituációba kerülök (pl. elfelejtem, amit mondani szeretnék). Emellett személyes okok is állhatnak a lámpaláz hátterében, például úgy vélem, hogy nincs önbizalmam, ezért izgulok szereplés előtt, vagy azt hiszem, hogy mindig olyan rosszul szerepelek, mint egykor, régen, esetleg elgondolom, hogy miként kellene egy ilyen szerepben megnyilvánuló előadónak viselkednie és ehhez igazodom. Mindez mögött az áll, hogy azt hiszem: nem vagyok elég jó, ezért megítélnek. Emellett nem a jelenben vagyok, hanem a múltban vagy a jövőben, de semmiképpen sem ott, abban a szituációban, amelyben jó teljesítményt kellene nyújtanom.

Összességében attól félünk, hogy mások láttára hibázunk, ezért nem szeretnek az emberek és kiközösítenek.

Ő miért nem, te miért igen?

Adódik a kérdés, hogy a másik miért nem izgul, amikor te majd belehalsz a nyilvános szereplésbe. Nos, ő azért nem tulajdonít ennek ekkora jelentőséget, mert más a személyisége, mint a tiéd. Ott vannak például a celebek, akik egyszerűen élvezik, ha rájuk vetül a reflektorfény, sőt, ők maguk vívják ki a szereplés lehetőségét. Aztán a neveltetés is közre játszhat abban, hogy ki miként él meg egy ilyen szituációt. Ha otthon mindentől féltettek, ha kevésbé teremtődött meg az önálló „fellépés” lehetősége, esetleg azt mantrázod magadnak, mert ez a hitrendszered, hogy „nekem ez a karmám, amiért nem tudok nyugodtan előadni és ez már így is marad”, netán nem szoktál hozzá a több ember társaságához, a velük való beszélgetéshez, mert csak chat-en, Messengeren, e-mailben, sms-ben szoktál beszélgetni, akkor bizony nem lesz komfortos számodra egy olyan helyzet, ahol meg kell nyilvánulnod, magadat kell adnod.

A gondolat teremtő ereje

És azt is megkérdezném tőled, hogy egy lámpalázas-szereplős helyzetben milyen mondatot ismételgetsz magadban. „Csak el ne rontsam!” – mondják sokan, sokszor. És mi történik? Elrontják. Mert arra koncentrálnak, azt ismételgetik: el-rontsam. A gondolat teremtő ereje itt is működik. Jó hír, hogy a másik irányban is, tehát ha pozitív megerősítésként használjuk a mondatunkat, pl. magabiztos előadó vagyok, vagy a legjobb formámat hozom, akkor az agyad ehhez fog igazodni. Amire gondolsz, azt erősíted.

Légy önazonos, mert ezáltal leszel hiteles

A képlet egyszerű: te hoztad létre, te tudod legyőzni. Persze, ha ilyen könnyen megszüntethető lenne a lámpaláz, nem lenne ennyi ember, aki szenved tőle. Mégis valahol ebben is rejlik igazság. Fontos, hogy a testedet, az agyadat hozd a jelenbe, erre különféle gyakorlatsorok vannak, és kifejezetten a lámpaláz leküzdésére is létezik már egy légzéses, mozgásos, koncentrációs, ellazulós gyakorlatokat tartalmazó kombináció.  

A miértek

Ezeket a feladatokat az esemény előtti, valamint az esemény napján megadott időpontokban ajánlott elvégezni, így feszültségmentes, felszabadult, magabiztos előadóvá válhatsz. Emellett fontos, hogy olyan módszerrel állítsd össze az előadásodat, amely a számodra a legjobb, készíts jegyzetet, gyakorold be a mondandódat. Találd meg a miértedet, hogy miért akarod elmondani, átadni az információkat, a tudást, és gondold végig, hogy kik ülnek majd a közönség soraiban, ők megértik-e, be tudják-e fogadni, amit közölni akarsz. Légy önazonos, mert ezáltal leszel hiteles. Ha a testbeszéded (ami a kommunikációd 93%-át! adja) bizonytalanságról árulkodik, nem tudod meggyőzni a mondandód helyességéről, fontosságáról a hallgatóságot.

Szerző: Kis Tünde
Fotó: Envato

H I R D E T É S