Az elmúlt 10 évben radikálisan megváltozott a munkaerőpiaci környezet a fogyatékossággal élő emberek munkavállalásának foglalkoztatási körülményeiben. Adóvisszatérítés, mentorálás, és fejlesztés, valamint öröm és lojalitás a kulcsszavak a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásában.

Régen csak „roki-nyugdíjasnak” hívták a megváltozott munkaképességű munkavállalókat. Inkább problémát jelentettek egy-egy munkáltató számára, mintsem megtartandó vagy fejlesztendő értéket. Aztán a világ elkezdett változni: megjelent pl. a globális és helyi munkaerőhiány, a társadalmi érzékenység, a cégek márkaépítő CSR-tevékenysége egyre inkább megadta a munkavállalás lehetőségét a fogyatékossággal élő emberek számára. Németország kormánya például az egyre problémásabb megítélésű bevándorlás mellett és alkalmanként fordult a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása felé, míg Hollandiában a munkáltatók számára vezettek be pénzügyi támogatást, abban az esetben, ha sérült embereket foglalkoztatnak. Így például a megváltozott munkaképességű, akár értelmi fogyatékossággal élő munkavállalókat támogató mentor bérét finanszírozza az állam, az adózók befizetéséből, de ezt az összeget a foglalkoztatás érdekében akár akadálymentesítésre is fordíthatják.

– A tendencia mindenképpen fontos, és a társadalmi érzékenyítés egyre látványosabb megjelenése is üdvözítő, azonban jócskán van még mit tenni ezen a területen – mondja lapunknak a felnőtt korú értelmi akadályozottsággal élő embereket fejlesztő, foglalkoztató és számukra munkaerőpiaci lehetőségeket kereső pécsi Fogd A Kezem Alapítvány intézményvezetője, kuratóriumi elnöke. Tóth Péter hozzáteszi, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kutatása nem lepte meg (amelyről itt írtunk bővebben), miszerint a kisebb méretű cégeknél nagyobb a hajlandóság a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására. – Egyrészt azokban a munkakörökben, ahol megjelenhetnek a fogyatékkal élő munkavállalók, a nagyobb, főként a multi cégek alvállalkozókat vesznek igénybe, másrészt a 20-30 fős kisvállalkozásoknál, amelyek, ha úgy tetszik, emberi léptékűek, – ahol a méretükből adódóan is jelen van a mentorálás, még ha azt nem is tudatosan végzik – számít az eképpen hátrányos helyzetű emberek segítése, támogatása.

Miben más a megváltozott munkaképességű munkavállaló?

Általános tapasztalat azoknál a munkáltatóknál, amelyek sérült embereket foglalkoztatnak, hogy az átlagos munkerőhöz képest a megváltozott munkaképességű emberek sokkal lojálisabbak, hiszen a munka számukra leginkább az életet, vagyis a társadalmi hasznosságukat, ráadásul mivel jellemző rájuk az elmagányosodás, a munkaviszony számukra a társas kapcsolatokat, közösséget is jelenti. Tóth Péter ezt megerősítve hozzáteszi, ezzel együtt persze más szempontokat és értékeket is behoznak a munkahelyi kultúrába, miközben lételemük, hogy tartozni akarnak a közösséghez.

– Nyilvánvaló, hogy amikor egy megváltozott munkaképességű csatlakozik egy munkahelyi szervezetbe, elkezdenek erősödni az emberi szempontok, az egymás felé való odafordulás megjelenik vagy tovább erősödik, és ez előnyére válik adott munkaközösségnek

– magyarázza a szakember.

Fogd A Kezem Alapítvány: több sérült ember adtak már a nyílt munkaerőpiacra

A már több, mint 30 éves pécsi központú alapítvány a kezdetektől fogva célul tűzte ki az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékkal élők fejlesztését és foglalkoztatását. Később munkaerőpiaci szolgáltatásokat is nyújtottak számukra, olyan projekteket indítottak, amelyek során a fogyatékossággal élők munkavállalási skilljeit tudták fejleszteni. Így már lassan 10 éve, hogy működtetik az Ability Café programjukat, amely során az egyébként ma rendkívül munkaerőhiányos vendéglátóipari vállalkozások számára ajánlottak együttműködést.

Rendszeresen csatlakoznak a „Neked munka, nekem álom” elnevezésű országos programhoz, amely során megváltozott munkaképességű, fogyatékkal élő emberek próbálhatják ki magukat, ha csak egy napra is, a munka világában.

– Nyilvánvalóan minden, általunk fejlesztett, támogatott fiatal kihelyezése a nyílt munkaerőpiacra hatalmas siker, és komoly visszajelzés a munkánk minőségére, ugyanakkor azt is látni érdemes, hogy ilyen esetekben, az állami normatív támogatás miatt alapítványunknak elemi érdeke, hogy újabb fogyatékkal élő embert vegyen fel, miközben az a tapasztalatunk, hogy sok esetben még visszatérően mentorálni kell azokat a fiatalokat is, akik a nyílt munkaerőpiacon már megállják a helyüket – mondja Tóth Péter. Éppen ezért talán nem véletlen a holland példa, ahol a munkáltatót azzal támogatják, hogy finanszírozza az állam a fogyatékossággal élő munkavállalók mentorának a bérét.

A Fogd A Kezem Alapítvány ezek mellett a fogyatékossággal élő foglalkoztatottjaival kézműves ajándéktárgyakat (gyertyák, ékszerek, magpapír stb.) gyárt (termékkatalógusukban itt lehet böngészni) és a rövidesen online rendelésre is elérhető webshopjukon keresztül is értékesítenek, és egyszerűbb feladatokra bérmunkát is vállalnak vállalkozások számára.