Egy cég életében a hatékonyság az egyik fő prioritás. Ennek érdekében az időgazdálkodás egy kiemelkedő eszköz, így külön figyelem esik a munkaidő-szervezésre. A cégek nagy része munkaidőkeret alapján foglalkoztatja a dolgozóit.

Ennek azonban többféle módja van, amit fontos ismerni a munkavállalóknak is, csakúgy, mint a munkaidőkeret szabályait.

Miért jó a munkáltatónak?

A munkaidőkeret alkalmazása lehetőséget teremt a munkáltató részére, hogy eltérjen az általános munkarendtől és a munka mennyiségéhez igazítva egyenlőtlenül ossza be a munkaidőt. A munkaidő-beosztásának joga a munkáltatót illeti meg. Ennek körében a munkáltató jogosult meghatározni azt, hogy a munkavállalónak mikor kell munkát végeznie az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel kell. – tájékoztat a jogaszvilag.hu.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló egyenlőtlenül beosztható napi 4 és 12 óra közötti időtartamú munkavégzésére. A teljes munkaidőt jelentő heti 40 órának a teljes munkaidőkeretre vetítve kell kijönnie. Minél hosszabb a munkaidőkeret, a munkáltatónak annál nagyobb mozgástere van arra, hogy a munkaidővel gazdálkodjon. A munkavállaló tehát munkaidőkeret esetén nem biztos, hogy minden hónapban a törvényes munkaidőt dolgozza le. Ettől függetlenül a havibéres alkalmazottnak az adott hónapban ledolgozott munkaidőre tekintet nélkül minden hónapban a havibérét kell kifizetni.

A beosztás

A beosztásnál figyelembe kell venni, hogy a munkavállalót hetente legalább 2 nap vagy egybefüggő 48 óra heti pihenőidő illeti meg, illetve a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani.

 A munkaidőkeretet nem ajánlott a munkaszerződésben rögzíteni, mert így éppen a rugalmasság veszik el. Bevezetését javasolt egyoldalú munkáltatói szabályzatban, utasításban rögzíteni.

Előny lehet a munkavállalónak is

A munkaidőkeret nemcsak a munkáltatónak nyújt segítséget a hatékonyság érdekében, hanem az alkalmazott számára is rugalmasságot jelenthet. Gyakori jelenség, hogy a munkavállalók szabadon dönthet abban, hányra jár be dolgozni, és mit kezd a keletkezett plusz vagy mínusz órákkal.

Mit jelent a munkaidőkeret?

A munka törvénykönyve szerint az általános munkarend hétfőtől péntekig tart, napi 8 órában. A munkaidőkeret ezzel szemben a munkavállaló által ledolgozandó munkaidőt jelenti, megadott időegységre vonatkozóan.

A munkaidőkeretet a munkáltató egyoldalúan bevezetheti, megváltoztathatja, eltörölheti a munkavállaló beleegyezése nélkül, viszont köteles a változásokról tájékoztatást adni. A munkaidő beosztást a munkáltató készíti el, és legalább hét nappal korábban, egy hétre előre írásban kell közölnie a munkavállalóval.

Az időtartam is szabályozott, ez legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét lehet.

Kivételek:

• 18 év alatti munkavállaló esetén maximum 1 hét lehet, így az egyenlőtlen munkaidő beosztásra vonatkozó, heti pihenőidőt rugalmasan alakítható szabályok esetükben nem alkalmazhatóak.
• megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét,
• 12 hónap vagy 52 hét lehet kollektív szerződés rendelkezése szerint, amennyiben ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.

Hogy számolják ki a munkaidőkeretet?

A munkaidőkeret az általános munkarend szerint ledolgozandó munkaórák száma egyenlőtlenül, a hét bármely napjaira elosztva. Három adat képezi az alapját: napi munkaidő, munkaidőkeret tartama, és az adott hónap munkanapjainak száma.

Mi számít túlórának?

Túlmunka pótlék jár a rendkívüli munkavégzés idejére munkaidőkeret esetén is. Két esetben jár:

• több a ledolgozott óra, mint a keretben meghatározott,
• adott munkanapon a beosztástól eltérő óraszámot dolgozott

A rendkívüli munkavégzés évente legfeljebb 400 óra lehet.

Fotó: Envato