munkaerőpiac, álláskereső, állás, képzés
Fotó: Envato

Több az álláskereső, mint az álláshely, mégis munkaerőhiány van

H I R D E T É S

A digitalizációval és a globális gazdasági hatásokkal egyre többször jönnek fel a hétköznapi beszélgetések szintjén is azok a fogalmak, amelyek már a jelenben is meghatározzák a munkavállalást, a foglalkoztatást és a munkaerőpiac mozgásait. A pandémia pedig mindezekre csak ráerősített. Új fogalmak jelentek meg, mint az atipikus foglalkoztatás, magas adóék, fejlesztendő alapkészségek, vagy éppen munkaerőpiaci illeszkedési zavarok.

Az Egyensúly Intézet országos roadshow-jának egyik állomásán jártunk.

Az önmagukat csak független agytrösztként meghatározó Egyensúly Intézetnél kinyilvánítottan politikasemleges szándékkal fogalmaznak meg szakpolitikai javaslatokat döntéshozók számára, melyeket „Magyarország 2030 – Jövőkép a magyaroknak” című dokumentumgyűjteményben készítettek el.

A több szakmai területet is magában foglaló javaslatok közül mi a munkaerőpiacot érintő megállapításokból szemezgettünk.

A kutatásokon is alapuló, „Hogyan legyen mindenkinek munkája?” című alrész többek között megvizsgálja a tartós munkaerőhiány okait, az úgynevezett munkaerőpiaci illeszkedési zavarokat, a képzési hiányosságokat, valamint az állami szerepvállalást.

Részmunkaidő, anyák bevonása

Kérdésünkre az Intézet igazgatója elmondta, bár külön nem foglalkoztak például az atipikus foglalkoztatással, érzékelték országjáró körútjukon, hogy élénk érdeklődés tapasztalható a gazdasági szereplők felől a téma iránt. Ennek nyilvánvalóan oka a COVID-járvány okozta helyzet, valamint a home office és a foglalkoztatási formák munkáltatói és munkavállalói igényeinek változása is. – Azt mi is tapasztaltuk, hogy a munkaerőhiány miatt előtérbe került az anyák részmunkaidős foglalkoztatásnak igénye, ugyanakkor amíg a nyugat-európai országokban a 4 órás munkaviszony is hozzá tud járulni a biztos egzisztenciához, nálunk ugyanebben az esetben a magas adóék miatt nem éri meg feltétlenül ennek a munkaerőpiaci csoportnak a bevonása – mondta lapunknak Boros Tamás, aki egyúttal hozzátette, javaslataik között, ehhez kapcsolódóan megfogalmazták azt is, hogy az anyák munkaerőpiaci aktivizálásra SZJA-mentességet javasolnak, valamint jelentős bölcsődei infrastrukturális és humánerőforrás-fejlesztéseket. Utóbbi esetében számottevő európai uniós forrás is rendelkezésre állhat a következő pénzügyi ciklusban.

80 ezer munkahely, 234 ezer álláskereső

Forrás: Egyensúly Intézet

„Magyarországon ma sajátos módon egyszerre van tartós, szisztematikus munkaerőhiány és munkanélküliség. Ez olyan súlyos földrajzi és képzettségbeli munkapiaci illeszkedési zavarokra utal, amelyek visszavetik a magyar gazdaság növekedését és az emberek jólétét.” – írják tanulmányukban. Boros Tamás ennek kapcsán hangsúlyozta, újra kell gondolni a földrajzi eltéréseket, az államnak és az önkormányzatoknak feladata és felelőssége, hogy helyben támogassák a foglalkoztatást, vagy ezzel párhuzamosan meg kell oldania a munkába járáshoz szükséges közösségi közlekedés fejlesztését.

Ugyanakkor az is tény, az állam mellett a vállalkozásoknak is egyre nagyobb energiát kell fektetni saját munkavállalóik képzésébe, hiszen – mint ahogyan arra a tanulmány is kitér – a közoktatás nem készíti fel a jövő dolgozóit, nem fejleszti hatékonyan alapképességeiket.

– Nem kell nagy dolgokra gondolni, sok esetben a folyamatos tanulás, azaz „megtanulni tanulni”, vagy a munkahelyi empátia, kreativitás, esetleg az együttműködési képesség, a projektszemlélet terén is jelentős lemaradás tapasztalható – emelte ki az intézet igazgatója.

Ez azonban nem megy egyik napról a másikra, így a munkaerőpiacon is fel kell készülni arra, hogy ezeket a képességbeli, vagy ha úgy tetszik, tapasztalati hiányokat valahogy pótolni kell. Ráadásul „a munkaadók jellemzően magasabb képzettségű alkalmazottakat keresnek, mint amilyen az álláskeresők átlagos képzettségi szintje”.

Egyszerű, mint az adóék!

Az intézet szakértői megfogalmazták azt is, hogy a foglalkoztatás egyik jelentős gátja a növekedés ellen ható adórendszer. „Különösen rosszul hat a foglalkoztatásra, hogy a bérek adóterhei nemzetközi összehasonlításban is igen magasak. Az OECD-országok körében az átlagbér adóéke átlagban 36%, míg Magyarországon ez a szám 44,6%.” – írják tanulmányukban.

H I R D E T É S