gloria effektus, halo effect, itelkezes
gloria effektus, halo effect, itelkezes

A glória effektus az álláskeresésben

blank
blank

Felvilágosult és modern világban élünk, amelyben az információkhoz is nagyon gyorsan hozzáférhetünk, de ez nem jelenti azt, hogy mindent tudunk. Ez így van jól, ugyanakkor ez okozhat problémát is.

A probléma pedig akkor adódik, amikor előzetes tudás vagy nem megfelelő ismeret híján alkotunk véleményt. A glória effektus, vagy ahogy még ismert, a halo hatás akkor üti fel a fejét, ha nem megfelelő mennyiségű és minőségű információval rendelkezünk valakiről vagy valamiről és ennek következményeképp nem reális következtetéseket vonunk le. Ilyen például, amikor minden szőke nőre ráhúzzuk a buta skatulyát, vagy hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a jól öltözött ember bizonyára dúsgazdag. Mindez akkor jelent gondot, ha torz megítélés alapján hozunk döntéseket. A glória effektus az élet minden területén jelentkezhet, így az álláskeresés során vagy a munkahelyen is szembenézhetünk azzal.

A glória effektus és hatása

A glória effektus tehát egy olyan pszichológiai jelenség, amely során egy személy egy pozitív vagy negatív tulajdonsága, benyomása hatással van az összes többi észlelt tulajdonságára. Ez a kognitív torzítás gyakran befolyásolja véleményünket, a döntésünket. A munka világában gátolhatja az álláskeresését vagy pedig a munkahelyi előmenetelt. 

Szinte mindenkiben munkálkodik a glória effektus, hiszen ez az agy egyszerűsítő mechanizmusa. Így segít feldolgozni, majd értékelni a felfogott tartalmakat, információkat.

Mit jelent a glória effektus az álláskeresésében?

Ne gondoljuk, hogy csakis negatív irányba mozdíthat el minket ez a torzítás. 

Az önéletrajzban szereplő adatok, például a neves intézményben szerzett diploma, a keresett végzettség, egy híres cégnél szerzett tapasztalat, referenciák pozitív fényt vethetnek a jelöltre és máris másképp kezelik a HR-es munkatársak a jelentkezést, nagyobb eséllyel hívják interjúzni.

Az állásinterjún az első megjelenésnek döntő szerepe van. Az öltözködés, a viselkedés, a kommunikáció (verbális és nonverbális egyaránt) hatással vannak a megítélésre.

Az csak természetes, hogy egy állást megpályázó a lehető legjobb benyomást szeretné kelteni a munkaadó számára, ám a HR-es szakemberek esetében is dolgozhat ez a kognitív torzítás és egyetlen negatív cselekedet, mondat alapján kategorizálnak és máris az elutasítottak listájára kerülünk. Ebben az esetben hajlamosak más, fontos tényezőket figyelmen kívül hagyni és ez alapján hozzák meg döntéseiket. Hosszú távon ez az adott szervezet számára káros lehet.

Minimalizált glória effektus

Az ember gyarló és hibázhat, de egy szervezet számára káros lehet a glória effektus túlzott érvényesülése. Ennek lekerülése érdekében fontos, hogy ezt minimalizálni tudják. Meghatározott keretrendszerben értékelik a jelentkezőket, hogy a szubjektív behatás minél kevésbé érvényesülhessen. Szintén jobb és valósabb képet kaphatnak a jelentkezőkről, ha az értékelésükben többen vesznek részt.

Rónai Márta