munkaidő, parkinson törvénye, pszichológia
munkaidő, parkinson törvénye, pszichológia

Annyi a munka, amennyi idő van rá? Így működik a Parkinson-törvény

blank
blank

Szabályok és törvények sűrűjében élünk, amelyeket be kell tartanunk. A munkában is többféle törvénynek megfelelően dolgozunk, dolgoztatnak és a Parkinson-törvény lehet az egyik. Csakhogy ez utóbbi pszichológiai jelenség.

Ha Parkinsonról esik szó, a legtöbben azonnal a jelenleg nem gyógyítható idegrendszeri betegségre gondolnak, pedig a munka világában is jelen lehet az úgynevezett Parkinson-törvény. Erről lesz most szó.

Mint már ismeretes, nem egy betegségről van szó, hanem egy jelenségről, amely annyit jelent, hogy amennyi időnk van egy-egy munkafolyamatra, azt ki is töltjük a munkával. Úgy is mondhatnánk, hogy ha tudjuk, hogy egy feladat elvégzésére van 30 percünk, akkor azt a tevékenységet nagy valószínűség szerint tényleg 30 percen keresztül fogjuk végezni. Még akkor is, ha esetleg hamarabb is be tudnánk fejezni.

Pszichológiai jelenség

Cyril Northcote Parkinson nevéhez köthető mindez. A brit történész 1957-ben fogalmazta meg törvényét, miszerint a munka kitölti az elvégzésére szánt időt.

A Parkinson-törvény valójában az ember-idő kapcsolatát vetíti elénk. Azaz, ahogyan viszonyulunk az időhöz, annak függvényében végezzük el a munkánkat. Ha tehát a kiszabott időt elegendőnek, sőt még kicsit többnek is ítéljük meg, mint amennyit a munkavégzés megkövetelne, akkor kényelmesebben dolgozunk és a legvégééig kihúzzuk a tevékenységet. 

Ebből az is jól kirajzolódik, hogy az időtényezőnek milyen nagy jelentőséget adunk. Ha ugyanis arra fókuszálunk, hogy mennyi időnk van egy-egy munka elvégzésére, akkor úgy gondoljuk, hogy ténylegesen ennyit is igényel az a feladat. 

Nehéz megítélni egyes feladatok esetében azt, hogy mennyi időre lenne szükség az elvégzéséhez. Olykor alábecsüljük az időt és így a munkával kapkodni kell, amely a minőség rovására mehet. Ha pedig sok idő áll a rendelkezésünkre, akkor beleeshetünk a halogatás hibájába, vagy túlbonyolíthatjuk az egészet és akár a motiváció is kihunyhat belőlünk. Az idővel való nem jó gazdálkodás mindenképp a hatékonyságot és/vagy a minőséget csökkenti.

Kétségtelen, hogy a legtöbb feladat elvégzésében jelen lehet bizonyos szintű bizonytalanság és a határidő meghatározása is nehéz sok esetben

Van megoldás a Parkinson-törvény kijátszására?

Ne hagyd, hogy ez a pszichológiai jelenség aláássa a motivációdat, a termelékenységedet, ezért vezess be szabályokat.

Fogalmazz meg konkrét célokat és ezeket rendezd prioritásuknak megfelelően. A munkavégzéshez szükséges időt is határozd meg és tartsd is magad ehhez. Nem kell mindent egyszerre elvégezni. Iktass be szünetet magadnak, mert azzal felfrissítheted az elmédet és a testedet is kicsit, ami a munkavégzés javára fog válni. Elképzelhető, hogy felül kell írni a tervedet. Állj rugalmasan hozzá és ha a logika úgy diktálja, akkor változtass a sorrenden. 

Rónai Márta