Állandóan változó világunkban csak akkor tudunk fenn- és megmaradni, ha alkalmazkodunk ehhez és folyton keressük az új utakat. Mindez az üzleti világban még inkább érvényesül. De ne menjünk el valami mellett: és ez a szervezeti érzelmi intelligencia.
Jól tudjuk, hogy az értelmi intelligencia (IQ) önmagában még nem feltétlenül elegendő a sikerhez. Egy munkahelyen, közösségben dolgozni vezetőként vagy beosztott pozícióban is azt jelenti, hogy szükség van az érzelmi intelligenciára (EQ) ahhoz, hogy a szociális kapcsolatokban is jól működjünk.
Kevesen gondolnak bele abba, hogy egy vállalat számára is szükség van érzelmi intelligenciára, mert az így működő szervezet vezetői figyelembe veszik, hogy azok hogyan hatnak az érintettek érzelmeire. Ez különösen fontos munkahelyi átalakítások, konfliktusok vagy változásmenedzsment esetén.
Az érzelmi intelligencia egy másik kulcsfontosságú eleme, hogy a csapatok képesek legyenek együtt dolgozni és minden erre ösztönözze őket. Az érzelmileg intelligens szervezetekben jól tudják, hogy az egyes csapattagok érzelmei befolyásolják a csapat teljesítményét. A haladás és a jó együttműködés érdekében támogatják az őszinte kommunikációt és az empátián alapuló konfliktuskezelést.
A szervezeti érzelmi intelligencia jelentősége
Az érzelmileg intelligens szervezetekben a munkavállalók jobban érzik magukat, aminek köszönhetően megnő a produktivitás és a kreativitás. A pozitív érzelmi klíma csökkenti a stresszt, a kiégés kockázatát, megnöveli elkötelezettséget. Azoknál a cégeknél, ahol szempontként kezelik a dolgozók érzelmi jólétét, alacsonyabb a fluktuáció és magasabb az elégedettségi szint.
A munkahelyi konfliktusok gyakran érzelmi alapúak. Ám az olyan vállalatok esetében, amelyek magas EQ-val rendelkeznek, hatékonyabban kezelik mindezt. Az érzelmek nyílt kifejezésének lehetőségével elősegítik az érintettek közötti empatikus kommunikációt.
Az így működő vállalatok könnyebben vonzzák a tehetségeket, mert pozitív hírnévük vonzóbbá teszik. Nem csoda, hogy az ilyen cégek esetében erős a csapatkohézió is.
Hogyan fejleszthető mindez?
Ma már mindenre van megoldás. A különböző tréningek és workshopok segíthetnek a vezetőknek és az alkalmazottaknak abban, hogy jobban megértsék saját és egymás érzelmeit. Ha szükség van rá, akkor egyéni szinten fejleszthető az empatikus készség.
A szervezeti szinten magas érzelmi intelligenciához nyitott kommunikációra van szükség, ahol a gondolatok és az érzelmek szabadon kiadhatók, megoszthatók. Ez is hozzájárulhat a csapat összetartásához, egymás megértéséhez és elfogadásához.
Érzelmileg intelligens szervezet nem létezik hasonló képességű vezető nélkül. Ha már eleve a vezetőség empátiával, nyitottsággal és elfogadással van a beosztottjaik felé, ez a vállalati szabály óhatatlanul is átragad a munkavállalókra és ez válik természetessé.
A beosztottak számára amúgy is szükséges a visszajelzés arról, hogyan dolgoznak, de az ilyen munkahelyen erre még nagyobb hangsúlyt fektetnek. Természetesen nemcsak a hibák miatt koppintanak a dolgozók orrára, hanem arra fókuszálnak leginkább, ami jó. Ez növeli az önbizalmat és az érzelmi stabilitást.
A magas EQ-val működő vállalatok arra is hangsúlyt fektetnek, hogy folyamatosan tréningezzék magukat vezetői és munkavállalói szinten is a hatékonyabb stresszkezelésre.
A szervezeti érzelmi intelligencia nem hókuszpókusz és nem is luxus. Ebben a rohanó világban szükségünk van a stabilitásra és egy így működő cég esetében alapvető követelmény a sikeres és fenntartható vállalati működéshez. Az érzelmek nemcsak az egyének életét formálják, hanem a szervezetek dinamikájára is hatással vannak. Az a cég, amelyik tudatosan kezeli az érzelmi dimenziót, versenyelőnyt élvezhet és ez a jövőben még inkább így lesz. Egy tanulmányban is arra térnek ki, hogy a sikerhez vezető EQ kiszámíthatósága és értékelése is nagyon fontos szempont, valamint figyelembe kell venni, hogy mindez jól illeszkedik-e a szervezet céljainak eléréséhez.