Ki gondolta volna, hogy a menstruációs szabadság évtizedes múltra tekint vissza? És kérdés az is, hogyan hat ez a férfiakra.
A menstruációs szabadságról már itt, a Karrier Trend oldalán is írtunk, s bár azt gondolhatnánk, hogy egy újkeletű dologról van szó, a valóságban a kérdés már évtizedes múltra tekint vissza.
A 20-as és 30-as évek
A menzesz idején járó szabadság sok-sok évvel ezelőttre, egészen pontosan a 20-as, 30-as évekre, a szovjet Oroszországba tekint vissza. Akkoriban a menstruáló nőknek azért adtak fizetett szabadnapokat, hogy óvják a termékenységüket. Az ötletet aztán a 20-as évek végén átvette Japán is, sőt egészen 1947-ig törvény garantálta számukra ezt a jogot.
Mi a helyzet napjainkban?
Japánban napjainkban a menstruáció miatti szabadság régióról régióra eltérő, sőt gyakorlatilag arra is csak kevés bizonyíték van, hogy az utóbbi évtizedekben létezett-e a szabadság ezen formája a távol-keleti országban. Egy 2014-es kormányzati felmérés szerint a nők kevesebb mint 0,9 százaléka élt a lehetőséggel, ennek pedig több oka lehet: egyfelől a megalázottság érzése, másfelől a férfi főnökök megértésének a hiánya. Ráadásul mára már még kisebb az esélye annak, hogy a nők, különösen a magasan iskolázott, vezető beosztásban lévő nők elmenjenek azért szabadságra, mert menstruálnak. Ennek ellenére Japán példájának a nyomán több kelet-ázsiai országban vezették be a lehetőséget, Dél-Koreától kezdve, Tajvanon át, egészen néhány kínai tartományig.
Indiában is próbálkoznak
Indiában például egy ételszállító startup cég, a Zomato biztosított lehetőséget a dolgozóinak, így évi tíz nap fizetett szabadság jár a menstruáció miatt a nőknek. A kezdeményezéshez néhány másik magáncég is csatlakozott, ezzel igyekeznek felszámolni a menstruációval kapcsolatos – még mindig nagyon erős – tabukat.
A diszkrimináció kockázata
A menstruációs szabadság kérdésével tehát az évtizedek során számos országban próbálkoztak meg, néhány évvel ezelőtt például az olasz jogalkotók vetették fel az ötletet, ám őket akkor, 2016-ban leszavazta a parlament. A legtöbben amiatt aggódtak, hogy a munkáltatók nem vesznek majd fel női alkalmazottakat. Daniela Piazzalunga, a Trentói Egyetem közgazdaságtani professzora akkor azt mondta: „Sok embert – beleértve engem is – aggaszt, hogy egy ilyen törvény méginkább kitenné a nőket a diszkrimináció kockázatának.”
Világméretű vita
A kérdéskör kapcsán mostanra világméretű vita bontakozott ki, a kutatások azonban egyértelműen azt bizonyítják, hogy azoknál a cégeknél,
ahol a nők kivehetnek szabadnapot a menzesz idején, sokkal elhivatottabbak, produktívabbak és hatékonyabbak.
Ráadásul azokon a munkahelyeken, ahol hasonló intézkedéseket vezettek be, a férfiak is sokkal elfogadóbbak voltak.
Forrás: Time
Szerző: G.P.
Fotó: Envato