Sokszor bele sem gondolunk, hogy gondolkodunk. Ez a tevékenység még álmainkban, alvás közben is jelen van. Ám a munkában egészen másképp érvényesül az, hogy a saját gondolkodásunk melyik típust képviseli.
A gondolkodás az emberi elme egyik legösszetettebb és legérdekesebb folyamata. Képességeink és képzelőerőnk által különböző típusú gondolkodási módokat használunk a mindennapi életünk során. Ezek meghatározzák, hogyan értelmezzük a világot, milyen véleményt formálunk, hogyan oldjuk meg a problémákat és hogyan kommunikálunk, de ugyanez mutatkozik meg munka közben is. Te melyikbe tartozol?
1. Analitikus gondolkodás
A logika és a racionális érvelés alapjaira épül és az, aki ebbe a típusba tartozik, az rendszerint figyel a részletekre, strukturált módon közelíti meg problémákat. Az analitikus gondolkodással az ember képes bonyolult rendszereket elemezni, felismerni az összefüggéseket és ez alapján precíz döntéseket hozni. Ez a gondolkodási mód különösen fontos a tudomány, a matematika és a mérnöki területeken.
2. Kreatív gondolkodás
A kreatív gondolkodás az innováció és az új ötletek forrása. Akinek így működik az agya, az nyitott az új megközelítésekre, képes a megszokottól eltérően gondolkodni és ezáltal szokatlan megoldásokat találni. A kreatív gondolkodás gyakran asszociációkra épül és ezáltal átívelhetővé válnak a különböző fogalmak közötti szakadékok. Ez nélkülözhetetlen a művészetekben, a dizájnban és az innovációs iparágakban.
3. Kritikai gondolkodás
A kritikai gondolkodás a reflexió és a szkepticizmus eszköze. Aki így gondolkodik, az képes kérdéseket feltenni, a kapott információkat alaposan megvizsgálni és értékelni, valamint saját előfeltevéseiket és mások érveit megkérdőjelezni. A kritikai gondolkodás fontos szerepet játszik a döntéshozatalban és a problémamegoldásban, különösen a politika, az etika és a társadalomtudományok területén. Azonban ez a gondolkodásmód időigényes. Lehet, hogy egyszerűbb lenne más segítéségét kérni vagy egy már meglévő módszert alkalmazni, de egy cikk szerint ez típus képes arra, hogy a korábbi rossz szokásokat átvegye. Ebben rejlik az ereje.
4. Divergens gondolkodás
A divergens gondolkodás a kreativitás egyik kulcsösszetevője, amely sokféle ötlet és megoldás létrehozására összpontosít. Az ilyen típusú gondolkodó képes egyetlen problémára többféle, nem szokványos megoldási lehetőséget is kidolgozni. Ez a gondolkodási mód különösen hasznos brainstorming során, amikor a cél a minél több ötlet generálása, hogy később azok közül a legjobbak kerüljenek kiválasztásra.
5. Konvergens gondolkodás
A konvergens gondolkodás azonban pontosan arra összpontosít, hogy a sokféle ötletből a legmegfelelőbb megoldást találja meg. Az ilyen típusú személy képes a különböző információk integrálására és azok közül legjobb lehetőség kiválasztására. Különösen fontos ez döntéshozatal során, amikor egy konkrét problémára kell a legjobb megoldást megtalálni.
6. Absztrakt gondolkodás
Az absztrakt gondolkodás lehetővé teszi, hogy elvont fogalmakkal és elméletekkel dolgozzanak. Az ilyen gondolkodó képes általánosítani, kategorizálni és elvonatkoztatni a konkrétumoktól. Az absztrakt gondolkodás nélkülözhetetlen a tudományos kutatásban, a matematikában és a filozófiában.
7. Konkrét gondolkodás
A konkrét gondolkodás az érzékelésre és a tapasztalati információkra épül. Aki így gondolkodik, az a közvetlenül megtapasztalt és érzékelhető dolgokra koncentrál, így nagy haszna van a mindennapi problémamegoldásban és a gyakorlati feladatok elvégzésében.
A gondolkodás típusai különböző módokon járulnak hozzá az emberi intelligenciához és kreativitáshoz. Mindegyik típusnak megvan a maga helye és szerepe, attól függően, hogy milyen problémával kell szembenézni, vagy milyen feladatot kell megoldani. Rád melyik a legjellemzőbb?
Rónai Márta