A fenntartható karriert sokan sokféleképpen értelmezik. Egyesek szerint ez egy olyan életpálya, amely során az egyén a fenntarthatósághoz kapcsolódó munkaköröket tölt be, mint várostervező, tájépítész vagy fenntarthatósági mérnök. Másik oldalról sokan az idősödő munkaerőhöz és annak motiválásához, vagy a tanulási agilitáshoz kötik. Jelen cikk fókuszában sokkal inkább a fenntartható karrier, mint új karriertípus áll, amelynek célja hosszútávon elérni a személy és az életpálya illeszkedését.
Ans De Vos és kutatótársai szerint (2020)* a karrier fenntarthatósága a fenntarthatóság egy sajátos formájának tekinthető, amely során fontos az alkalmazkodóképesség kialakítása és fejlesztése. A fenntartható karriert egy olyan folyamatnak tekintik, amely során az egyén és a vele kapcsolatban állók által átélt és érzékelt (pozitív és negatív) tapasztalatok és események „dinamikus tanulásra” késztetnek.
A meghatározásuk egyrészt arra utal, hogy a karrierünk alakulása (vagy alakítása) kihat másokra is, akikkel érintkezünk (lehet egy családtag, egy tanár, vagy egy közvetlen felettes, de akár a társadalmi közeg, amiben élünk), befolyásolhatják ők is utunkat. Ezért érdemes karrierünk építése során komplexen gondolkodnunk arról, kik vannak rá hatással. A szerzők szerint az érintettek aktívabb szerepvállalásáról is szó van. Például a munkáltatók nagyobb mértékben közreműködhetnének karrierünk fejlesztésében: gyakrabban leülhetnénk együtt, és gondolkodhatnánk azon, milyen karrierút kiépítése szolgálhatná mind a munkavállaló, mind a szervezet javát.
Másrészről arra gondolnak a szerzők, hogy az élményeink, tapasztalataink segítenek minket abban, hogy jobban megértsük önmagunk és a szervezetünk működését. Ez pedig hozzásegít minket ahhoz, hogy könnyebben alkalmazkodjunk környezetünkhöz, valamint befolyásoljuk életpályánk fejlődését. Végső soron ez lehetővé teszi számunkra, hogy az idő múlásával folyamatosan finomítsuk az egyén-karrier illeszkedést, azaz számunkra (is) megfelelő karrierútra találjunk.
A fogalom kapcsán fontos még a hosszú távú perspektíva alkalmazása is. Fontolóra kell venni, hogy ha egy adott lépés rövidtávon kecsegtetőnek tűnik, vajon hosszú távon is fenntarthatónak bizonyul-e. Például, bár az egyén döntése, hogy elfogadja-e a felkínált előléptetést, ami rövidtávon sikert, büszkeséget eredményezhet neki, azonban a fenntartható karrier szempontjából át kell gondolni, hogy hosszabb távon milyen következményei lehetnek a magánéletben. Több távollét a családtól, több feszültség otthon? Vagy valóban egy olyan lépés, ami tartós elégedettséget, boldogságot hozhat?
Az említett szerzők a fenntartható karrier mérésére három indikátorcsoportot különböztetnek meg: egészség, boldogság és termelékenység. Ezek a jellemzők kulcsfontosságúak az egyéni boldoguláshoz, ugyanakkor a család és társaik, a szervezet, ahol dolgoznak, és a társadalom egésze jólétének fő építő kövei. (A különböző tényezőkről bővebben a cikk folytatásában lesz szó …)
A fenntartható karrier alakítása egy dinamikus tevékenység, azaz figyelembe kell vennünk, hogy szükségleteink, céljaink és a környezeti feltételek változhatnak. Életünk során történhetnek váratlan események is, úgynevezett karriersokkok (például nem várt gyermekáldás vagy elbocsátás), amelyek teljes egészében felboríthatják addigi elképzeléseinket. Ezért tehát az életpályánk jó irányban tartásához, vagy éppen visszatereléséhez szükséges, hogy időnként átgondoljuk saját és környezetünk preferenciáit, azoknak megfelelően cselekedjünk, valamint szükség esetén készek legyünk alkalmazkodni az új helyzetekhez.
*A. De Vos – B.I. Van der Heijden – J. Akkermans (2020): Sustainable careers: Towards a conceptual model. Journal of Vocational Behavior, Vol. 117. https://doi.org/10.1016/j.jvb.2018.06.011.
Szakértő: Dr. Szabó-Bálint Brigitta, egyetemi adjunktus, Business coach
https://ktk.pte.hu/hu/munkatarsak/szabo-balint-brigitta
Fotó: Envato
#karrier #fenntarthatokarrier #onismeret