Valljuk be, városlakóként sokszor vonz minket a romantikusnak képzelt vidéki élet annak minden meghitt bájával, vagy éppen ezt a vidéki életet éljük, kevéssé meghittnek érzékelve a báját. Ahhoz, hogy valaki klasszikus gazdálkodásra rendezkedjen be egy kis faluban, az elszántság és bátorság mellett rátermettség és szaktudás is szükséges. Földet művelni mindig is kockázatos vállalkozásnak számított. Pedig a mezőgazdaság az egyik legfontosabb hivatás a világon – főként mostanában. Prokop Gábor Csaba növénytermesztő mérnök-növényvédelmi szakmérnök vezet be minket az agrárvilág rejtelmeibe, kihívásaiba.
Ha valaki mostanában, akár a fenntarthatóság jegyében, akár, csak mert valamiért szívesen foglalkozna növényekkel, el-eljátszik a gondolattal, hogy belevágna a földművelésbe, nem árt, ha tisztában van vele, mire vállalkozik.
A szakember beszámolói alapján az időjárási anomáliák az edzettebbeknek, a régóta az agráriumban tevékenykedőknek is feladják a leckét.
A szakmérnök példaként említi meg a több évtizede, a kárpótlási programmal földjeiket visszakapók esetét, akik közül néhányan szakértelem nélkül nagy reményekkel vágtak bele a gazdálkodásba, és sokaknak hamarosan bele is tört a bicskája. Pedig hol voltak még akkor a mostani környezeti kihívások! Az agrárium anyagigényes, befektetés-igényes ágazat, nem véletlenül alakultak ki az idők folyamán a gazdák egymással összefüggő rendszereinek különféle verziói, máig így állják legkönnyebben a sarat a résztvevők, valamiféle egymást segítő, egymásra épülő rendszerben.
Évek óta vakarják a fejüket a szakértők például a valóban tendenciózusan jelentkező aszályos, száraz időszakokban, bár erre a kihívásra még mindig inkább vannak válaszai a mezőgazdaságnak, mint mondjuk a jégre. A megtervezett, szakszerű, főleg szerves trágyázással, (ahol nincs állattenyésztés, ott a bakteriális verzióval), a humusztartalom növelésével, ugyanis növelhető a talaj vízmegkötő-tároló képessége, így valamelyest megoldást jelent az elhúzódó szárazságra. A jég mostanában nagyobb kihívás: hirtelen lezúduló csapásként tarol végig a termőföldön, hagy, amit hagy és visz, amit visz. Földet művelni mindig is kockázatos vállalkozásnak számított, mégis elengedhetetlenül fontos tevékenység, hiszen mindannyiunk élelme innen származik.
Természetesen óriási a különbség, ha hivatásszerűen, életvitelszerűen foglalkozunk a földdel, vagy ha csak a konyhakerti zöldségeket szeretnénk megtermelni, ugyanakkor a kihívások, a felmerülő kérdések egy része közös. Akármekkora is a parcella, reményeink szerint szeretnénk a befektetett munkánk nyomán minél nagyobb és minőségibb terméshozamot elérni. Az időjárási anomáliák, a kiszámíthatatlanná vált, megszokott rendjüktől eltérő évszakok egyaránt hozhatnak hosszú, száraz időszakokat, fagyot, jégesőt, ami elveri a termést, áradásokat, amik elöntik a földeket. Igen, azokat a földeket, amik kicsiben is és nagyban is összeadódva az emberiség élelmiszertermelő bázisai. Nem lehet elégszer hangsúlyozni: innen jut táplálékhoz nyolcmilliárd ember.
A föld, a talaj termőképességének megőrzése tehát mindannyiunk érdeke. Prokop Gábor Csaba felhívja a figyelmet, mennyire fontos, hogy pontos növényvédelmi tervvel rendelkezzünk, többek között a vegyszerhasználatot illetően. Noha a hatóságok három csoportra osztják a vegyszereket, és ezek közül a legtöbb valamilyen szaktudáshoz, vagy szakember ellenőrzéséhez kötött, a szabadon forgalmazható vegyszerek száma sem nulla. És ha a vegyszereket szaktudás nélkül használjuk fel, akkor nem csak a kisebb-nagyobb kertjeinkben növekvő termést tesszük ki veszélynek, de környezetvédelmi kockázatot is jelenthet az ökoszisztémára, a talaj később termőképességére, hovatovább akár az állatok, emberek egészségére nézve is, hogy mit, hogyan használunk.
Óriási tehát a felelősségünk, ha nem értünk hozzá, kérjük ki szakember véleményét! Nem csak ebben a fajsúlyos kérdésben érdemes, hanem akár a látszólag „kisebb” volumenűekben is, hiszen a fenntarthatóság és az optimális terméshozam tekintetében is jobban jár mindenki. Kérdezzünk bátran, így vigyázhatunk a földre és a Földre is!
Ősszel újra meghirdetik az agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatás és az ökológiai gazdálkodást segítő pályázati felhívásokat. A források nemcsak beruházási támogatásokra, hanem a környezet tehermentesítésére is használhatók.
Fotó: Envato
Szerző: B.E.
#mezogazdasag #fenntarthatosag #kornyezetvedelem #foldmuveles