Komoly ellátáshiányt és drágulást okoz Németországban a szén- és az atomerőművek kivezetése a villamosenergia-termelésből. Ha a döntéshozók pótolni akarják a jövő év végéig véglegesen leállítandó hat nukleáris áramtermelő munkáját, mintegy kilenc paksi atomerőműnyi kapacitást kell kiépíteni gázüzemű erőművek beállításával. Emellett az ország a szén- és lignitalapú erőművi termelés felét is kivonná 2030-ra.
A gázüzem flotta ekkora bővítése a jelenlegi összkapacitás hatvan százalékával ér fel, és nemcsak a kieső termelők miatt, hanem azért is szükséges, hogy háttérként rendelkezésre álljon a növekvő nap- és szélenergia-hasznosítás mellett – írja a Bloomergre hivatkozva a Magyar Nemzet. Az új erőműveknek ugyanis nem a folyamatosan működés a feladatuk, hanem hogy rugalmasan reagáljanak a termelés ingadozására – a gázerőművek pedig többnyire akkor termelnének hasznot, amikor csúcsra jár az áramigény vagy a rendszer kiegyensúlyozásakor, alkalomszerűen.
Németország egyik lehetősége egy olyan kapacitáspiac bevezetése, amelyben az energiatermelők a rendelkezésre állásért kapnak pénzt, az egyik legnagyobb német energiacég vezetője szerint ez elkerülhetetlen lesz a szeptemberi szövetségi választások után, elemzők szerint az viszont már biztosnak látszik, hogy 2026-ra elszállhatnak a villamosenergia-piac egyébként sem alacsony árai az erőművek tervezett leállítása miatt.
A rugalmasság követelményével a magyar fejlesztési tervek is számolnak: az MVM két projektben is épít gázüzemű áramtermelő egységeket a Mátrai illetve a Tiszai Erőmű telephelyén.
#energiaipar #fenntarthatosag #nemetorszag