Biztosan volt már mindenkinek olyan “élménye” álláskeresőként, amikor az első, vagy a második interjú után soha nem hallottunk többet a cégről. Ilyenkor azon tépelődtünk, hogy mi lehetett a baj velünk, miért nem voltunk elég jók?
De az asztal másik oldalán ülők, a HR-esek is gyakran számolnak be arról, hogy egy álláskereső a kiválasztási folyamat kellős közepén egyszerűen felszívódik, anélkül, hogy legalább annyit jelezne, hogy nem érdekli többet a lehetőség, vagy jobb ajánlatot kapott.
A “ghosting” szó azt – a magyar nyelvben több szóval körülírható – jelenséget tömöríti az amerikaiakra jellemző pragmatizmussal, amikor valaki hirtelen, magyarázat nélkül tűnik el az életünkből és megszakítja a kommunikációt. Most nézzük meg, hogy néz ki a “ghosting” a munkaerőpiacon.
A HR Brew portálon közölt felmérések szerint ez a jelenség a munkaerőpiacon sokkal gyakrabban fordul elő, mint gondolnánk. A Greenhouse munkaerő-kölcsönző cég 1500 jelölt körében végzett felmérése az álláskeresők 75%-a állítja, hogy a felvételiztető cég egy interjú után már nem jelzett vissza nekik. Ez egybevág az Indeed 2021-es felmérésével, amely szerint a munkavállalók 77%-át “ghostingolta” egy potenciális munkáltató a pandémia 2020 márciusi kezdete óta.
Ezek a munkaerőpiaci “ghosting” tipikus esetei:
– Ha interjúztatnak egy jelöltet, de aztán nem hívják fel, nem küldenek neki e-mailt, és semmilyen formában nem jeleznek neki vissza. (Ehhez képest a jelöltek 58%-a mondta, hogy az első jelentkezés benyújtása után legfeljebb egy héten belül visszajelzést vár a cégtől.)
– A kiválasztási folyamat bármelyik szakaszában a jelölt szívódik fel. Ilyenkor a HR-es csak találgathat, hogy a kiválasztás nem volt szimpatikus, vagy jobb ajánlatot kapott?
Ez utóbbi jelenséggel kapcsolatban a HR Brew szakportálon beszámolnak a Visier elemző cég felméréséről is, amely 1000 brit és 1000 amerikai alkalmazottat kérdezett meg legalább 5000 főt foglalkoztató szervezeteknél. Az álláskeresők 84%-a az elmúlt 18 hónapban már “ghostingolt” egy potenciális munkáltatót.
A két jelenség megítélése teljesen ellentétes. Míg a toborzóknak biztosítaniuk kell, hogy a jelentkezők soha ne érezzék úgy, hogy magyarázat nélkül átlépnek rajtuk; addig több szakember a munkavállalók “ghostingját” már nem nézi ilyen szigorúan főleg abban az esetben, ha már az első interjú után látszik, hogy nem alakulhat ki komoly beszélgetés, ilyenkor mindkét félnek jobb, ha nem hallanak többet egymásról.
Szerző: K.P.
Fotó: Envato