Kevés frusztrálóbb dolog van egy munkahelyen, mint amikor az amatőrök magabiztosabbak a szakértőknél. Volt-e már olyan munkatársad, aki nyilvánvalóan hozzá nem értő volt, ellenben olyan magabiztossággal nyomta le a profi, ugyanakkor alázatos kollégát, hogy azt még nézni is rossz volt? Nos, a jelenségnek még neve is van: Dunning–Kruger-hatás. Íme, amit tudni érdemes róla.
A Dunning-Kruger hatás az a jelenség, amikor minél kevesebbet tud valaki egy adott dologról, annál inkább hajlamos túlbecsülni a saját amatőr tudását.
A jelenséget a Cornell Egyetem pszichológusai, David Dunning és Justin Kruger fogalmazták meg, majd bizonyították be 1999-ben megjelent tanulmányukban. Kutatásaik résztvevőinek logikai képességét, nyelvtani tudását és humorérzékét mérték, miközben megkérték őket saját képességeik szubjektív értékelésére is. Azok, akik eredményük alapján csupán az alsó negyedbe tartoztak, messze átlagon felülinek értékelték képességeiket. Ezek az emberek túlbecsülték önmagukat, képtelenek voltak felismeri mások valódi szakértelmét és képességeit, csakúgy, mint saját hibáikat. A hozzá nem értőknek ugyanis ahhoz, hogy reálisan fel tudják mérni képességeik valós szintjét, pontosan arra a szakértelemre lenne szükségük, amelyet nem birtokolnak.
Ezért van szakértőből kevesebb, mint magabiztos tudatlanból
A hatás akkor lép akcióba, amikor valaki olyan információhoz jut, amiről korábban talán nem is tudta, hogy létezik. Az új „tudástól” hirtelen szakértőnek gondolja magát, hiszen nem látja a teljes képet. A csúcsra járatott magabiztossága mellett a képességei alapszinten sincsenek, így a kritikát nem érti.
A jelenség veszélye az, hogy a valóban hozzáértők hajlamosak alábecsülni képességeiket, azt feltételezik, a többiek is olyan jól informáltak, mint ők. Az eredmény pedig az, hogy egy kókler hamarabb és magabiztosabban fejti ki véleményét, mint egy valódi szakértő.
A hozzá nem értők hajlamosak túlbecsülni a saját képzettségüket
Az amatőröknek annyira nincs szakmai tudásuk, hogy nem képesek felismerni, ha más ért az adott témához, így azt sem tudják látni, hogy ők maguk mennyire nem értenek hozzá.
Ha valakinek egy adott területen nincs semmiféle szaktudása, azzal többnyire tisztában van, így a magabiztossága ennek megfelelően alacsony. A minimális tudással és tapasztalattal rendelkezők hajlamosak azt hinni magukról, hogy ők kiválóak. “Nem értik, hogy nem értik…”
A tudás és tapasztalat gyarapodásával jellemző a magabiztosság visszaesése, a saját hiányosságok felismerésének képessége ilyenkor nő. A szakértői tudásszintnél éri el a magabiztosság ugyanazt a szintet, mint a minimális tudás esetén.
A Dunning-Kruger hatás nemcsak kezdőknél lehet jelen
Előfordulhat egy cég életében az is, hogy valaki egy területen kiválóan teljesít, de nem képes látni a tudásának és a kompetenciáinak a határait, azt hiszi, hogy minden más területhez is ért. Az ilyen nagy egojú munkatársat a szakemberek szerint érdemes áthelyezni más területre, vagy új kihívások elé állítani. Az új munkatársakkal pedig érdemes sokat beszélgetni és a terhelésüket folyamatosan növelni, illetve azt menedzselni.
A kiút a csapdából a tanulás
Amennyiben túljut az érintett amatőr a csípőből tüzelés időszakán, és képezni kezdi magát szakmailag, felismerheti, hogy korábban nem értett az adott témához, ahhoz viszont el kellene jutni valahogy a felismerésig, hogy honnan is indul ő valójában.
Fotó: Envato