Üldöző, áldozat, megmentő – tipikus szerepleosztás a konfliktus esetén. A Stephen Karpman által kidolgozott ún. drámaháromszög alkalmazása segít a tudatosság és az önismeret fejlesztésében. De mit tegyünk, ha észrevesszük magunkon (vagy a másikon) az üldözőt, az áldozatot vagy a megmentőt?
„A konfliktus kifejezetten jó is lehet, de csak akkor, ha jól csináljuk” – hangsúlyozta Csigás Zoltán mestercoach az EMCC (European Coaching and Mentoring Council) szakmai műhelyén.
A szervezet coachokat, mentorokat, vezetőket, HR-eseket, fejlesztőket, valamint a vezetéssel, szervezetfejlesztéssel és személyiségfejlesztéssel foglalkozó tudományok képviselőit tömöríti. Célja, hogy a coachok és segítő szakemberek folyamatosan tovább fejlesszék szaktudásukat, kompetenciáikat. Az önreflektív munkán, önfejlesztésen, szupervíziós alkalmakon kívül szakmai továbbképzések is támogatják a működésüket.
„Az emberek többségét sokszor félreviszik az érzelmek, a hibás értelmezések, félreértések, a projekciók, a saját érzékeny pontok, stb. Ilyenkor születik meg a „dráma”, ami már mindkét fél számára káros következményekkel járhat.” – mondta a szakember.
Mégis akkor miért választjuk ezt a destruktív utat?
Mert kiszámítható mi fog történni (pl. a másik fél megsértődik, dühös lesz, stb.), egyúttal levezethetjük az érzelmi energiákat is. Gyakran egy-egy dráma után mindenki rosszul érzi magát, mégis jobb a „biztonságos rossz”, mint a semmi, a közömbösség. Az így kialakuló játszmában, aki üldöző szerepet vesz magára: támad, hibáztat és manipulál. A megmentő mások helyett fog cselekedni, és áldozatot keres magának (tipikusan kéretlen segítő). Az áldozat túlalkalmazkodik, és alárendelődik.
Ha a coaching ügyfélben tudatosodik, hogy mely szerepeket szokta leggyakrabban felvenni, már hatalmas lépést tett a megoldás felé.
A pozitív konfliktus kialakításához 3 dolog kell:
- Az áldozatnak rá kell jönnie, hogy önmagában is kompetens, és van ereje, önbizalma, képessége, így kiléphet a játszmából.
- A megmentőnek fel kell ismernie, hogy csak akkor segítsen, ha erre megkérik, azaz hagyja, hogy a másik fél olyan legyen, amilyen, és engedje kísérletezni.
- Az üldöző pedig úgy kerülheti el a hibáztatást és manipulálást, ha strukturálja a helyzetet a másik féllel, megállapodnak a keretekben, és ehhez tartják magukat, mert ez adhat biztonságot az üldöző számára, hogy ne akarjon „drámázni”. Ehhez a felismerésen kívül arra is szükség van, hogy a játszma indítója ki is akarjon törni ebből a szokásából.
Csigás Zoltán szerint a pozitív konfliktus létrehozásához – drámaháromszögbéli – szerepektől függően kitartásra, kreativitásra és nyitottságra van szükség, mert csak így lehet őszintén, nyílt kommunikációval játszmamentesen kapcsolódni a másikhoz.
Szerző: Dr. Balogh Gábor, adjunktus (PTE KTK), business & life coach (https://drbaloghgabor.hu/), az EMCC tagja
Fotó: Envato
#coaching #hr #munkapszichologia #kommunikacio