Vita a munkahelyen
Forrás: Envato

Építő vagy destruktív vagy a vitában? Így kezeld pozitívan a konfliktusaidat!

blank
blank

H I R D E T É S

Üldöző, áldozat, megmentő – tipikus szerepleosztás a konfliktus esetén. A Stephen Karpman által kidolgozott ún. drámaháromszög alkalmazása segít a tudatosság és az önismeret fejlesztésében. De mit tegyünk, ha észrevesszük magunkon (vagy a másikon) az üldözőt, az áldozatot vagy a megmentőt?

„A konfliktus kifejezetten jó is lehet, de csak akkor, ha jól csináljuk” – hangsúlyozta Csigás Zoltán mestercoach az EMCC (European Coaching and Mentoring Council) szakmai műhelyén.

A szervezet coachokat, mentorokat, vezetőket, HR-eseket, fejlesztőket, valamint a vezetéssel, szervezetfejlesztéssel és személyiségfejlesztéssel foglalkozó tudományok képviselőit tömöríti. Célja, hogy a coachok és segítő szakemberek folyamatosan tovább fejlesszék szaktudásukat, kompetenciáikat. Az önreflektív munkán, önfejlesztésen, szupervíziós alkalmakon kívül szakmai továbbképzések is támogatják a működésüket.

„Az emberek többségét sokszor félreviszik az érzelmek, a hibás értelmezések, félreértések, a projekciók, a saját érzékeny pontok, stb. Ilyenkor születik meg a „dráma”, ami már mindkét fél számára káros következményekkel járhat.” – mondta a szakember.

Mégis akkor miért választjuk ezt a destruktív utat?

Mert kiszámítható mi fog történni (pl. a másik fél megsértődik, dühös lesz, stb.), egyúttal levezethetjük az érzelmi energiákat is. Gyakran egy-egy dráma után mindenki rosszul érzi magát, mégis jobb a „biztonságos rossz”, mint a semmi, a közömbösség. Az így kialakuló játszmában, aki üldöző szerepet vesz magára: támad, hibáztat és manipulál. A megmentő mások helyett fog cselekedni, és áldozatot keres magának (tipikusan kéretlen segítő). Az áldozat túlalkalmazkodik, és alárendelődik.

Ha a coaching ügyfélben tudatosodik, hogy mely szerepeket szokta leggyakrabban felvenni, már hatalmas lépést tett a megoldás felé.

A pozitív konfliktus kialakításához 3 dolog kell:

  • Az áldozatnak rá kell jönnie, hogy önmagában is kompetens, és van ereje, önbizalma, képessége, így kiléphet a játszmából.
  • A megmentőnek fel kell ismernie, hogy csak akkor segítsen, ha erre megkérik, azaz hagyja, hogy a másik fél olyan legyen, amilyen, és engedje kísérletezni.
  • Az üldöző pedig úgy kerülheti el a hibáztatást és manipulálást, ha strukturálja a helyzetet a másik féllel, megállapodnak a keretekben, és ehhez tartják magukat, mert ez adhat biztonságot az üldöző számára, hogy ne akarjon „drámázni”. Ehhez a felismerésen kívül arra is szükség van, hogy a játszma indítója ki is akarjon törni ebből a szokásából.

Csigás Zoltán szerint a pozitív konfliktus létrehozásához – drámaháromszögbéli – szerepektől függően kitartásra, kreativitásra és nyitottságra van szükség, mert csak így lehet őszintén, nyílt kommunikációval játszmamentesen kapcsolódni a másikhoz.

Szerző: Dr. Balogh Gábor, adjunktus (PTE KTK), business & life coach (https://drbaloghgabor.hu/), az EMCC tagja

Fotó: Envato

#coaching #hr #munkapszichologia #kommunikacio

H I R D E T É S