Amellett, hogy a tavalyi év végén vagy az idei elején elmaradnak a hagyományos, élőtalálkozásos pályaválasztási programok, esetleg módosított formában átkerülnek az online térbe, a sok nyitva maradt kérdés és bizonytalanság mellett a bezártság, a társas kapcsolatok hiánya is megnehezíti a pályaválasztás előtt álló fiatalok helyzetét. A virtuális találkozások nem helyettesítik a valódiakat, ráadásul kényszerből éppen azokkal kell sok időt tölteniük a tizenéveseknek, akiktől ebben az életkorban inkább eltávolodnának: a családdal. Szülőként miként támogathatjuk a gyermekünket, mire figyeljünk velük kapcsolatban? Többek között ezekre a kérdésekre is kereste a választ a Kamasz Akadémia előadásában Bereczki Enikő ifjúsági és generációs szakértő.
A krízis
A koronavírus-járvány mindannyiunk számára krízishelyzetet teremtett. A krízis középpontjában nagyon sokszor egy váratlan, külső veszélyeztetettség érzése áll. Nem voltunk felkészülve arra, hogy miként dolgozzuk fel, miként kezeljük ezt a helyzetet, ezért is erősödött fel a külső veszélyeztetettség érzése. Mindannyian kénytelen vagyunk megőrizni a lélektani egyensúlyunkat, és szembenézni a nehézségekkel. A fennálló helyzetet azonban nem tudjuk megoldani a szokásos problémamegoldó eszközökkel, hiszen nem áll rendelkezésünkre ilyen. A krízist felfoghatjuk az szó eredeti jelentése szerint döntésként is, amikor egy szokatlan helyzetben kényszerülünk döntésre. Már nem tudjuk a régi módon élni az életünket, rengeteg dolog megváltozott, akár a munka világában, akár a családban. A döntés azért is nehéz, mert nincs ismeretünk a várható fejleményekről, csak a kormányzati döntéshozatalra vagy a globális szinten történő eseményekre hagyatkozhatunk. Ez a helyzet azonban magában hordozhatja a pozitív és a negatív irányba történő változást is, és fordulópontot jelenthet az egyén számára.
Válaszok a krízisre: a kreatív megoldás, kompromisszum vagy összeomlás
A krízis kimeneteleként létrejöhet a megoldás, akár úgy, hogy elhárul a külső tényező, esetleg a belső erőforrásaink mozgósításával sikerül megoldanunk a helyzetet. Ilyenkor gazdagodhat a problémamegoldó stratégiánk, elég csak az első hullámban meghonosodott home office-ra vagy a digitális oktatásra való átállásra gondolnunk, ami a második hullámban már nem okozott jelentős kihívást számunkra. A jó megoldás sokszor meg is erősíti a személyiséget, ekkor kreatív krízisről beszélhetünk. A krízis megoldásaként létrejöhet egy kompromisszum is, ám ezzel nem vagyunk képesek tartósan alkalmazkodni. Vannak kevésbé hatékony megoldások, például megjelenhetnek pszichoszomatikus betegségek olyanoknál, akik nehezen tudják megtalálni a megoldást vagy a kompromisszumot, de kialakulhatnak vagy megerősödhetnek különféle függőségek is. A krízis legnegatívabb kimenetele az összeomlás, az öngyilkosság vagy a pszichózis lehet, ezért is fontos, hogy krízishelyzetben kiemelten figyeljünk egymásra.
Az életünk során sokszor kerülhetünk krízishelyzetbe, például egy hozzátartozó halála vagy új munkahely, esetleg a családban bekövetkező változások okán. A krízishelyzetbe jutott embert ingerültség, szorongás, nyugtalanság, alvás- és koncentrációs zavarok jellemezhetik, emellett megjelenhet egyfajta rezignáltság, apátia is, mint ahogy étkezési zavarok, emésztési problémák is. Ugyanúgy érzelmi stabilitás, gyakori sírás is lehet a tünet. Ezeket fokozhatja, hogy a koronavírus-járványhelyzet miatt rá vagyunk kényszerítve egyfajta távolságtartásra.
A karantén és hozadékai
Mi történhet velünk a karantén alatt? Felerősödhet a valahová tartozás érzése, többet vagyunk a családdal és kevesebbet a barátokkal, a munkatársakkal. A kamaszoknál ez azért lehet érdekes, mert éppen olyan korszakot élnek meg, amikor megnő a kortárscsoport hatása és az iránta való igény, de háttérbe kerül a család. A fiatalok közül sokan emiatt a helyzet miatt érzik magukat megfosztva a barátoktól, az osztálytársaktól, pedig nekik fokozottan szükségük van olyan emberekre, akikkel meg tudják osztani a gondolataikat, az érzéseiket. Ennek szükségét a Harward Egyetem több évtizeden át tartó vizsgálata is alátámasztotta: azok élnek teljes életet, azok érzik boldognak magukat, akiknek rendezettek a családi kapcsolataik. Ez az élettartamunkra és az énképünkre is nagy hatással lehet. Ha negatívan éljük meg a kapcsolatainkat, felerősödhet a depresszió, a magányosság, a szorongás és az antiszociális viselkedés is.
A megfelelő kommunikáció az egyik kulcs
Mit lehet tenni ebben az érzékeny időszakban, amikor össze vagyunk zárva a családtagokkal, és meg vagyunk fosztva egy tágabb környezettől? Érdemes odafigyelni, hogy mire vágynak azok, akikkel kapcsolatban vagyunk, akikkel kommunikálunk, hogy miként tudjuk kifejezni számukra a szeretetünket. Ehhez jó támpontot adhat, ha a kommunikációnkban alkalmazzuk a Gary Chapman által meghatározott 5 szeretetnyelvet (elismerő szavak, minőségi idő, ajándékozás, szívességek, testi érintés). Ha a maguk szeretetnyelvét használva közeledünk a családtagjainkhoz, kifejezhetjük a törődésünket, a szeretetünket, a figyelmünket. Mivel ma kevés a személyes találkozás lehetősége, sokakkal csak az online térben tudunk kapcsolódni. Ezeknél a munkatársakkal, családtagokkal folytatott beszélgetéseknél legyen bekapcsolva a kamera, és ahogy a valós helyzetekben, ilyenkor is igyekezzünk tartani a szemkontaktust.
Csak az önbecsülés ne sérüljön!
Rendkívül hasznos lehet az empátiás figyelem is, amikor a megszakítás nélküli figyelmünkről biztosítjuk a másikat. Igyekezzünk levenni a fókuszt a negatív dolgokról, és találjuk meg a helyzet humoros oldalát, ez is át tud vinni a nehézségeken. Elevenítsük fel a család korábbi közös élményeit, de a háziállatok is sokat tudnak segíteni a mentális jóllétünk megtartásában. A sport és a mozgás hatására olyan hormonok szabadulnak fel, amelyek feledtetni tudják a nehézségeket. Ugyanígy a mások segítése is, amikor kitekintünk a minket körülvevő helyzetből és másokra figyelünk. Ez az önbizalmat és az önbecsülést is erősíti, amire nem csak a pályaválasztás előtt álló fiataloknak van szükségük.
Szerző: K.T.
#HR #jarvany #karanten #palyavalasztas #onismeret #lelkiegeszseg
