Ha úgy érezzük, mindent megteszünk munkánk során, és legbelül is meggyőződésünk, hogy jól teljesítünk, de ezt mégsem veszi észre senki, pláne a főnök, az nagyon frusztráló mindkét fél számára.. De vajon ez tényleg így van, és ha igen, mi lehet az oka? A jelenség nyomába eredtünk.

Úton útfélen azt lehet hallani, hogy ha kitartóan, keményen dolgozunk, akkor bármit elérhetünk az életben, bárhová eljuthatunk, s bár ennek nyilvánvalóan van igazságtartalma, de azért ez ennél jóval bonyolultabb. Jeff Shannon, aki a Hard Work is Not Enough: The Surprising Truth about Being Believable at Work című könyv szerzője ugyanis azt mondja, hogy a kemény munka ugyan jó kezdet lehet, pláne, ha a karrierünk elején járunk, azonban szerinte ez nem elég, legalábbis hosszú távon nem.

„Egy bizonyos ponton majd körbenézel és ráébredsz, hogy azta, mindenki keményen dolgozik ezen a szinten. A szakértelem és a kemény munka egy idő után elvárássá válik és nem segít feljebb jutni azon a bizonyos ranglétrán”

– állítja a szerző. 

Miért nem tűnik fel senkinek? 

Ha keményen dolgozunk és azt senki nem veszi észre, akkor az rendkívül frusztráló érzéssé válhat, stresszt generálhat, végső soron pedig egy olyan szintre juttathat el minket, hogy akár képesek vagyunk felmondani is. Még akkor is, ha esetleg szeretjük azt a munkakört, amiben dolgozunk. Ha azonban nem akarunk ilyen drasztikus döntést hozni, akkor jogosan merül fel a kérdés: hogyan vetessük észre magunkat? Hogyan tudnánk megmutatni azt, hogy a kemény munkánknak értéke van? Miként világíthatnánk rá arra, hogy amit csinálunk az igenis nagyon fontos? 

Ennek kapcsán egy amerikai tanácsadó cég, a Negotiating Women, Inc. elnöke, Carol Frohlinger fogalmazta meg a gondolatait. Szerinte

a kemény munka igenis nagyon fontos, viszont arra várni, hogy ezt majd valaki el is ismeri, az nem segít.

Frohlinger ezt a jelenséget „tiara-effektusnak” hívja, úgy véli, hogy az emberek bár keményen dolgoznak és mesés eredményeket is érnek el, ám sokan azt remélik, hogy ezt majd a megfelelő emberek észre is veszik és egy képzeletbeli tiarát helyeznek majd a fejükre, ez azonban nagy eséllyel nem történik meg. 

Mindig észrevétlen marad a kemény munka? 

Visszakanyarodva Jeff Shannonhoz, ő egyértelműen azt mondja, hogy

a kemény munka alapvetően észrevétlen marad, erről azonban csakis mi tehetünk és változtatni is csak mi tudunk rajta.

Ha ugyanis nem hívjuk fel magunkra a figyelmet, akkor nagy eséllyel a háttérbe is szorulunk majd. Persze kérdés, hogyan is hívhatnánk fel magunkra a figyelmet úgy, hogy ne tűnjünk túl harsánynak vagy éppen túl tolakodónak?

Így hívhatjuk fel magunkra a figyelmet 

Frohlinger ennek kapcsán azt javasolja, hogy érdemes lehet a vezetőt gyakrabban emlékezteteni arra, hogy mit is csináltunk egy adott időszakban. Ez egyfajta updatelés,

egy pár soros üzenet arról, hogy mondjuk az elmúlt három hónapban miért voltunk hasznosak a cég számára.

Egyáltalán nem ciki írni egypár pontos e-mailt arról, hogy mit is tettünk a cég érdekében, de persze figyelni kell arra, hogy ne napi szinten spameljük tele a főnök postafiókját. Arra is érdemes figyelni, hogy ez ne tűnjön önfényezésnek. Inkább arról van szó, hogy informáljuk a főnököt az utóbbi időszak sikereiről, ebben pedig nyugodtan megemlíthetjük, mi mit is tettünk ennek érdekében. Továbbá az ilyen jellegű emailekben jól mutat, ha azt írjuk: a csapatom és én, hiszen ezzel azt mutatjuk tudunk és szeretünk is csapatban dolgozni, sőt a csapat sikere fontos.

A tálalás nagyon fontos

Az egészben talán a tálalás a legfontosabb, hiszen egy munkáltató sem szereti, ha az alkalmazottja szuperlatívuszokban beszél saját magáról, de a heti eredmények összegzésekor például bátran beszélhetünk arról is, mi mit tettünk annak érdekében, hogy a csapat remekeljen. 

Forrás: JournalTime

Szerző: G.P.
Fotó: Envato