Az általános iskola befejezésével még nem minden diák eltökélt és tudatos abban, hogy felnőttként mivel szeretne foglalkozni. Éppen emiatt sokak pályáját, középfokú iskoláztatását még a szülők választják ki. Vagy bejön vagy nem.

A szülők felelőssége mindenképp nagy, ha a gyermekek neveléséről, gondozásáról van szó. Akkor végeznek igazán jó munkát, ha a társadalom számára értékes felnőttet adnak ki a kezeik közül, aki az adott nemzetet előre viszi és majd utódainak is ezt adja tovább. 

Gyermekkorunkban komoly listával rendelkezhetünk azt illetően, hogy felnőttként majd mivel szeretnénk foglalkozni. A gyakorlatlanság, a tapasztalatlanság, a pillanatnyi hév ragadhat annyira magával, hogy lelki szemeinkkel látjuk, ahogyan elhagyja az űrhajó a Földet, amelyben csücsülünk, esetleg őslények csontjait tárjuk fel éppen. Természetesen ez a vágyálom meg is valósulhat, de az komoly és tartós tudatosságot jelent. Csakhogy a legtöbben csaponganak egyik-másik szakma között és végül egészen másképp alakul az életük. 

Kezdő szárnycsapások

A hivatás kiválasztása az első komoly döntés, amelyet fiatalon meghozunk. Tapasztalatok és gyakorlottság nélkül azonban csak a saját elképzeléseinkre tudunk támaszkodni, az életről, egy-egy szakmáról pedig csak akkor kapunk igazi képet, ha már benne vagyunk, gyakoroljuk azt. Fontos azonban, hogy minél tisztábban lássák a fiatalok a világot, a jövőjüket, mert annál reálisabban tudnak majd következetes és jó döntést hozni pályájukkal kapcsolatban. Mindezt nagyban befolyásolja a családi háttér. Vagyis a kamasz karrierfejlődésében nagy szerepe van a szülőknek. A szülőkön kívül a testvérek, a rokonok, a barátok is jelentős hatással befolyásolják a fiatalok útját, foglalkozásuk kiválasztását. A rossz pályaválasztási döntés kárt okoz a motivációban.

Külső segítség

Az oktatási intézményekben segíthetik a fiatalokat pályaválasztási tanácsadással, amely komplex segítséget kíván nyújtani, hogy a döntésképtelen, bizonytalan diákokat felkészítse a jövőre. A segítséget kérő fiatal és családja számára a tanácsadás során beazonosítják a problémákat, nehézségeket, amelyek gátolják a döntéshozást.

A tapasztalat, az évek, a tanulás iránti vágy egészen újszerű tudás és ismeretek megszerzésére is ösztönözhet. Azaz egy kitanult szakma utáni munkába állás nem jelenti azt, hogy egész életén át ezzel fogja a kenyerét keresni a fiatal. A világunk olyan ütemben változik, hogy ahhoz nekünk is igazodni szükséges. Vagyis egy szakma minden csínjának ismerete sem garancia arra, hogy azzal boldogulni fog a későbbiekben is. Fel kell készíteni a fiatalokat arra, hogy igényük legyen a folyamatos fejlődésre, tanulásra. Előfordulhat, hogy munkahely váltásra, sőt akár új szakma tanulására is szükség lesz. Ezáltal nemcsak új tevékenységekben találhatja magát az ember élete során, de mindezek folyamatosan csiszolják és formálják a személyiséget is.

A pályaválasztás szót a középiskolát és a felsőoktatást választó diákok esetében szoktuk használni, pedig mindez bármikor bekövetkezhet.

Családi ráhatás

A gyermek optimális fejlődésének, az adottságainak és az identitás kibontakoztatásának elsődleges színtere a család. A korai gyermekkorban megéltek befolyásolják az egyén későbbi életét, így a pályaválasztását is. A család jó esetben segíti a gyermek optimális fejlődését, ám van, hogy gátolhatja is azt, hogy a tehetség kibontakozzon. A támogató, a gyerek tehetségeit figyelembe vevő és azt kibontakoztató szülők mellett létezik olyan szülői magatartás is, amely során indokolatlanul szűk keretek közé szorítják a fiatalt vagy túlságosan védelmezik, amely negatívan hat az életére, jövőjére. Ugyanakkor a tehetség felismerése sem garancia arra, hogy sikeressé válik valaki. Ha annak csiszolása egyoldalú és csak arra koncentrálnak, akkor más képességek maradnak vissza.

Egy jól működő családban a családtagok nemcsak ismerik egymást, de minősítik, bírálják egymás tevékenységeit. Az adott és kapott visszacsatolások, építő jellegű kritikák segítik az egyén továbbfejlődését és ez egy útját, pályáját kereső fiatal számára nagyon hasznos lehet.

A pályaválasztás előtt álló fiatal döntését elsődlegesen a család alakítja, mert az a legközvetlenebb közeg, ahonnan segítséget kér. A segítség azonban nem egyforma, mert mindez függ a szülők iskolázottságától, a család társadalmi és gazdasági helyzetétől, a normáktól, a családban működő kommunikációtól és kapcsolatrendszertől, az etnikai hovatartozástól is.

A szülők kulcsszerepet játszanak tehát a fiatalok döntéshozatalában, de vajon mennyre kell ebben részt venniük? A kérdés azért jogos, mert mindenkinek megvan a maga hiedelme és tapasztalata a sikerről, a kudarcról, a jó vagy rossz munkahelyről, így mindenkinek más az ideális. Mindezek által a szülői tapasztalatokat adjuk tovább gyermekeinknek. A legtöbben pedig azt szeretnénk, hogy utódaink már sokkal ügyesebbek legyenek nálunk, azaz ne kövessék el azokat a hibákat, amiket mi igen. Ha tudatosan vagy anélkül, de meg szeretnénk őket ezektől a buktatóktól kímélni, nem segítjük őket. A személyes fejlődésükhöz ugyanis kulcsfontosságú megtapasztalni a nehézségeket, fel kell mérni saját erőviszonyukat. Tisztában kell lenniük erősségeikkel és gyengeségeikkel ahhoz, hogy aztán tudatosan építhessék ki egyéni karrierjüket.

A szülők szerepe leginkább a középiskola, szakma kiválasztásában kap nagy szerepet. A felsőoktatási intézmény kiválasztása már sokkal inkább a fiatal egyéni döntése, persze még akkor is lehet jelentős szerepe a szülőknek, ha a fiatal azt igényli.

Pályaválasztás egy kutatás tükrében

A szülők felfogásának nagy szerepe van a gyerekek életében és ez nemcsak a karrierjüket, de a magánéletüket is érinti. Egy tanulmány azt vizsgálta, hogy a szülők milyen hatással lehetnek gyermekeik pályaválasztására. Az 1990 és 2018 között megjelent szakirodalmi áttekintés során arra jutottak, hogy a karrierépítés és fejlesztés kitart egy egész életen át, azaz egy hosszas folyamat. Mindezt nagyban befolyásolja az egyén személyisége, az énképzet, a család hatása. Különösen nagy szerepet játszik a gyermek oktatásában, pályaválasztásában a szülők felfogása. Mindez történhet szándékosan, de akár véletlenül is. Hagyhatják, hogy a gyerekek felfedezzék saját magukat és útjukat, de akár egy olyan úthoz is ragaszkodhatnak, amely sokkal inkább a szülőké, mintsem a gyereké. Az iskolák, a tanárok, a kortársak mind hatással vannak a fiatal pályaválasztására, mégis a szülői elvárások azok, amelyek kulcsszerepet játszanak. Ugyanakkor a szülők társadalmi helyzete és iskolai végzettsége formálja a gyermek karrierfejlődését.

A jól működő családokban természetes, hogy a szülők a legbefolyásosabb személyek a pályaválasztás előtt álló diák életében. Nem csoda, hogy a fiatalok elsőként szüleiktől kérnek tanácsot pályaválasztás kapcsán. Ám az eltérő családi háttérnek köszönhetően mások az elvárások a gyerekek oktatásával, pályaválasztásával kapcsolatosan. Az azonban általános, hogy a szülők minél nagyobb elismerést és pénzt kívánnak gyermekeiknek.

A gyerekek többsége szerint a szüleik a legfőbb mintájuk, ugyanakkor ők azok, akik elvárásokat támasztanak a tanulmányaikat és pályaválasztásukkal szemben.

Szerző: Rónai Márta