A munkavállalói élmény általában nem egy nagy döntésen csúszik el. Azt leginkább apró, mindennapi vezetői gesztusok alakítják. A mikromenedzsment kimondottan romboló lehet, ezért érdemes szem előtt tartani, hogy hol húzódik a határ kontroll és bizalom között.
Vizsgáljuk meg kicsit közelebbről, hogy mit is jelent a mikromenedzsment! A klasszikus definíció szerint a vezető túlzott részletességgel ellenőrzi a beosztott munkáját, beleszól a feladatvégzésbe és nem enged valódi teret sem. A gyakorlatban azonban ez nem a hatalom gyakorlásáról szól és legtöbb esetben nem is tudatos. Ez a vezetői magatartás általában akkor mutatkozik, ha a felettes perfekcionista, esetleg új számára a vezetői pozíció és ha rá is felülről érkezik a nyomás. Ez a fajta törődés egy bizonyos szintig elfogadható, de ha már folytonos kontrollba csap át, az probléma.
A túlzott mikromenedzsment és hátrányai
A bizalom egyik legerősebb jele, ha a vezető a döntés szabadságát meghagyja alkalmazottainak. Ha a dolgozónak minden lépéshez jóváhagyást kell kérnie, akkor megszűnik az autonómia. A munkavállaló inkább nem kockáztat, csökken a motiváció, bekapcsol a túlélő üzemmód.
Ugyanúgy negatív hatása lehet annak, ha a fókusz nem az eredményen van, hanem elvész a részletekben. Ha a felettes folyton és szinte minden munkafolyamatot koordinál, esetleg még kritizál is, az mérgezővé válik nemcsak a kapcsolatukra nézve, de az egész munkafolyamatra is.
A mikromenedzselt munkatársak egy idő után inkább elrejtik a hibákat, nehogy „fejmosást” kapjanak. Ilyen környezetben a dolgozók nem kísérleteznek, hanem a biztos megoldásokat választják, ami az innováció rovására mehet.
Bizalom, ami nincs, de még lehet
Amikor rendszeressé válik a mikromenedzselés, akkor a munkahelyi élmény már nem partneri alapokon nyugszik, hanem alá-fölérendeltségi viszonyt sejtet. A bizalom visszaépítése érdekében a vezetőnek fontos a célt, az elvárást és a keretet is kijelölni. A bizalom megadás is jelentős, de nem azt jelenti, hogy minden kontroll eltűnik, hanem a meghatározott mérföldkövekig önállóan engedi dolgozni az alkalmazottakat.
Ha az elvárások egyértelműek, akkor kevesebb a félreértés. Sok mikromenedzsment pontosan abból fakad, hogy a vezető fejében van egy ideális megoldás, de ezt nem mondja ki időben, így az alkalmazott csak később szembesül az elvárásokkal.
A hiba életünk, így a munkánk része is. A bizalom pedig akkor erősödik ilyen helyzetben is, ha a vezető nem ítélkezik, hanem elemzések után válaszolni tudnak arra, mi és miért történt.
Megnövekedett kilépési kockázat
A dolgozókat megfojtja az állandó kontroll, de a távozásukhoz leginkább az vezethet, ha nem érzik a fejlődési lehetőséget, ha észlelik, hogy nincs meg feléjük a bizalom. Ha csak a felelősséget hárítják rájuk, de bizalmat nem kapnak, az a közös munkát ellehetetleníti.
A mikromenedzsment tehát egyáltalán nem azt jelenti, hogy hatékonyabbá válik az irányítás. Épp ellenkezőleg, a bizalmatlanság lengi át a mindennapokat. Rövid távon némi kontrollt és támpontot adhat, ám hosszú távon elveszi az önállóság esélyét, a felelősségvállalást. Ellenőrizni kell, de nem mindegy, hogyan.