Modern korunkban, ha egy munkahely a fenntarthatóságra törekszik például épületgépészeti szinten, valószínűleg a munkavégzés körülményeit is ideálisnak fogjuk találni. Kertész Csaba munka-és tűzvédelmi szakértő taglalja az összefüggéseket.
Manapság, ha egy cég szem előtt tartja a fenntarthatósági szempontokat, és megengedheti magának, hogy meg is valósítsa ezeket, többek között a munkakörnyezet tervezésekor, kivitelezésekor, akkor jó eséllyel a munkavédelmi előírások jelentős része is automatikusan meg tud valósulni.
Hinnénk-e vagy sem, a munkavégzés ideális körülményei rendeletileg szabályozottak
Beleértve többek között a hőmérsékleti és fényviszonyokat, vagy klimatizálás esetén a huzatosság maximumát. A kérdés azért is izgalmas, mert a kellemességérzet nyilván egyénenként eltérő. Hogy mi minden befolyásolja, hogy valaki milyen hőmérsékleten érzi magát a legjobban? Például, hogy az illető férfi-e avagy nő, vékonyabb-e vagy teltebb, idősebb vagy fiatalabb, makkegészséges-e vagy betegeskedik, aztán ott a hormonrendszere, és egyéb személyes paraméterei, azoknak összessége, amik mentén ez meglehetősen változatos képet mutat, nem beszélve a napi hatásokról, például mennyire fáradt éppen, jóllakott-e, vagy még ebéd előtt van és még sorolhatnánk. Természetesen az sem közömbös, hogy szellemi munkát végez-e egy íróasztal előtt ülve, vagy fizikait, például üvegfújóként.
Mégis, a munkavédelmi hatóságok a munkavégzés jellegét illetően megfelelő csoportokra osztva megállapítottak olyan optimális intervallumokat, amelyek közé a munkahelyi hőmérsékletnek és egyéb paramétereknek esnie kell.
A fenntartható épületek már „okos” rendszerekként üzemelnek
Ezekben az épületekben a hőmérséklet, a légcsere, stb. szabályozása automatizáltan történik az aktuálisan legideálisabb szintre. Ezzel együtt természetesen helyet adva az egyéni érzékenységnek és a konszenzusnak, lehetőség van az egyéni szabályzásra, kézi vezérlésre is.
Valahol az ilyen megegyezések, főleg nagyobb létszámú irodákat tekintve, remek csapatépítő feladatok is lehetnek egyben: több ember ideális hőérzetét kielégítően közös nevezőre hozni ugyanis nem egyszerű feladat. Bizonyára mindnyájunknak vannak emlékei a nyári hőségben a klímát agresszíven hűvösre tekerő izzadók és a kinti-benti hőmérséklet különbségének maximumával érvelő fagyosabbak közötti „vérre menő” vitákról, és ugyanennek a téli verziójáról. Nem is egyszerű mindenki kedvére tenni, de az intervallum betartásával már a vitafelület is csökken, imigyen a munkavédelem közvetve még a csapatépítésben is segít. Már ha ismerik és betartják a szabályokat.
A megfelelő fényviszonyok, a hangerő szabályozása is nagyon fontos
A munkavégzéshez elegendő fényt kell biztosítani, hogy optimális legyen és ne rontsa a szemet, ugyanakkor ne is vakítson. Bizonyos munkahelyeken, például egy gyógyszerész-kutatólaborban létfontosságú, hogy ne érjék erős hanghatások a dolgozókat, de természetesen egyetlen munkakörnyezetben sem előnyös, ha hirtelen effektek zavarják meg a munkát. Ezek jobbára a fizikai kellemesség-érzetet befolyásoló tényezők, emellett külön érdemes még vizsgálni a pszichológiaiakat is, így a kollégákat érő színhatásokat, egyéb rezgéseket, illetve, hogy az épület minél természetközelibb jellegű legyen, lehetőséget adjon a relaxációra, felfrissülésre is.
A nyugati és keleti szemléletmód természetesen eltérő ezt illetően, és eltarthat egy darabig, amíg a szemléletek utolérik egymást és valóban globálissá formálódnak. Mindenesetre a pszichológia és a munkavédelem határterületei is érdekes kérdéseket és lehetőségeket tartogatnak.
Szerző: B.E.
#munkavedelem #munkaegeszseg #fenntarthatosag