Élesen megoszlanak a vélemények arról, hogy munkaidő alatt szabad-e közösségi oldalakat látogatni. Egyes munkahelyek tiltják például a Facebook-ot, mások a kreativitás forrásaként tekintenek rá. És vannak olyan munkakörök is, ahol a tevékenységhez hozzátartozik a folyamatos online munkavégzés. Érvek és ellenérvek a határvonalak elmosódása mellett és ellen.
Az online kommunikáció fontossága vitathatatlan a munkahelyek többségénél. Az információáramlást segítő közösségi oldalak sok helyen a munka minőségét javítják, sőt elengedhetetlen a működéshez a virtuális kapcsolattartás, akár a Facebook-on.
Vannak azonban kimutatható hátrányai is a munkahelyi internetezésnek. Egy brit kutatás szerint átlagosan napi két és fél órát töltünk el a különböző portálokon szörfözve, a naponta ránk zúduló információ mennyisége pedig pszichésen megterhelő, és nagy valószínűséggel függőség és figyelemzavar kialakulásához vezet.
Szakértők szerint a munkafolyamat rendszeres megszakítása nem szerencsés, mert bár képesek vagyunk egyszerre több dologra figyelni, ez nem feltétlenül jár együtt a hatékony munkavégzéssel.
Bizonyított tény, hogy ha a böngészőben megnyitjuk a közösségi oldalainkat, vagy a privát levelezésünket, és látjuk az értesítéseiket, az 10-15 százalékot levon az agyunk kognitív kapacitásából, így kevésbé tudunk odafigyelni a munkánkra.
A munkavállalók a stressz levezetésére használják a munkahelyen a közösségi médiát
Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a koncentrációzavar elkerülése érdekében célszerű tudatosan figyelni az online-offline jelenlét egyensúlyára.
Egyes nézőpontok szerint a közösségi médiát jól és rosszul is lehet használni. Amennyiben tudatosság van a szörfözésben, és a munkáltató számára a munkaidő letöltése helyett a szellemi termék, a produktivitás az érték, akkor a közösségi oldalak szolgálhatnak a kreativitás alapjául is.
Természetesen vannak olyan munkakörök, amelyek fokozott koncentrációt igényelnek. Ezeken a munkahelyeken a vállalat időkorlátot vezet be, illetve a munkahelyi számítógépeket csak a munkakörhöz tartozó feladatok ellátására használhatják. Sok olyan munkáltató is van, amely a munkaidőben bizonyos oldalakat elérhetetlenné tesz.
Kérdés azonban, hogy a Z generáció, milyen új normákat vezet be a munkaerőpiacra, hisz az ő szocializációjuk alapjait a digitális technika jelentette, tehát várható, hogy a saját igényeikhez fogják formálni a jövő munkahelyeit.
Fotó: Envato