Márciusban is csökkent a munkanélküliségi ráta az euróövezetben – tájékoztatott az Eurostat. Mi pedig megvizsgáltuk a hazai női munkanélküliségi adatokat.
Idén márciusban az euróövezet szezonálisan kiigazított munkanélküliségi rátája rekordalacsony, 6,8 százalék volt, szemben a februári 6,9 százalékkal és a tavaly márciusi 8,2 százalékkal. Elemzők 6,7 százalékot vártak idén márciusra.
Az EU munkanélküliségi rátája márciusban 6,2 százalék volt, alacsonyabb a februári 6,3 százaléknál. Tavaly márciusban 7,5 százalék volt a munkanélküliségi ráta.
Magyarországon az Eurostat alapján 3,2 százalék volt a munkanélküliségi ráta márciusban a februári 3,8 százalék és a tavaly márciusi 4,0 százalék után. A magyar adatnál csak négy ország teljesített jobban: Málta és Lengyelország (3-3%), Németország (2,9%) és Csehország (2,4%).
Itthon az EU-s átlaghoz képest rosszabb a helyzet a 25 év alattiaknál
A fiatalok körében lévő munkanélküliség 2022 márciusában, 2,579 millió fiatal (25 év alatt) volt munkanélküli Európában, akik közül 2.098 millió volt az euróövezetben. 2022 márciusában a fiatal munkanélküliségi ráta 13,9% volt Európában és az euróövezetben is, ez a ráta az előző hónapban 14% volt mindkét területen. 2021 márciusához hasonlítva, a fiatalok munkanélkülisége 623 ezerrel csökkent Európában, és 507 ezerrel euróövezetben.
A magyar 9,3%-os adathoz képest Csehországban és Ausztriában 6,9%-os volt ez az arány, de például Németországban csak 5,5%.
Női munkanélküliség: nálunk a legalacsonyabb, de van itt valami bibi
A munkanélküliség nemek szerinti megoszlásban 2022 márciusában, a nők tekintetében 6,6% volt, ami stagnálást jelent 2022 februárához képest. A munkanélküliség a férfiak tekintetében 5,9% volt 2022 márciusában, amely 6% volt februárban. Az euróövezetben, a munkanélküliségi ráta a nők körében egy évvel korábban mindössze 0.1%-ot csökkent, viszont a férfiak körében ez a ráta stagnált.
Mindenesetre az figyelemre méltó, hogy
a női munkanélküliség Magyarországon, Németország mellett, a legalacsonyabb az Európai Unióban, 2,7-2,7%.
Lapunk megkérdezte az Eurostatot arról, a nőket érintő részmunkaidős foglalkoztatás milyen arányú. Az Eurostat adatai szerint az Eurozónában az összes női munkavállaló között kevéssel több, mint egyharmad volt részmunkaidős, míg Magyarországon ugyanez az szám mindösszesen 6,6 százalék volt 2021 végén. Ez számottevő különbség, az látszik, hogy Magyarországon a részmunkaidős foglalkoztatás még mindig „gyerekcipőben” jár.
– Nem a részmunkaidős foglalkoztatás az oka az alacsony munkanélküliségi rátának, véleményem szerint több, nem feltétlenül pontosan mérhető speciális hazai körülmény befolyásolhatta ezt az adatot – mondta lapunknak Patai Krisztina, Future Talents Consulting Kft. vezetője, a MommyWorks alapítója. – Egyrészt a NŐK40 programmal, tapasztalatom szerint, sok nő élt, és kikerült a munkaerőpiacról, másrészt
a pandémia alatti és utáni home office gyakorlatával könnyebben azonosulnak a kisgyerekes anyukák, és hamarabb térnek vissza gyermekvállalás után, ha a munkáltató lehetővé teszi neki ezt az atipikus foglalkoztatási formát
– tette hozzá a szakember.
Zámbori Bíró Tamás, Schneider Charlott
Forrás: MTI / Karrier Trend
Fotó: Envato