Szindróma. A címke is azt sejteti, hogy egy olyan állapot, amely, ha tartósan fennáll, akkor az akadályozza az életünket. Pedig az imposztor szindróma a jól teljesítők körében figyelhető meg. Most akkor rossz vagy sem?
Az éremnek két oldala van, szokták mondani. Habár tényleg vannak, akik ölébe csak úgy beleszakad a siker, de sokkal jellemzőbb az az út, hogy azért így vagy úgy, de meg kell küzdeni. Érdekes, hogy sok esetben a sikeres és tehetséges személyek küzdenek az imposztor szindrómával és az bizony befolyásolhatja az egyéni karriert. Ám leginkább annak negatívumaira gondolunk, pedig itt billen át az érme a másik oldalára. Bizony, az imposztor szindrómának előnyeit is lehet élvezni. Nézzük, hogy melyek ezek!
Önkritika és a folyamatos fejlődés iránti igény
Az imposztor szindrómával küzdő emberek gyakran rendkívül önkritikusak. Bár ez akár negatívum is lehet, ha túlzott méreteket ölt, valójában arra is ösztönözhet, hogy folyamatosan fejlődjenek és ennek érdekében meg is tesznek mindent. A fejlett önkritika eredményeként igyekeznek magasabb szintre emelni szakmai és személyes képességeiket. Mindez kimerítő, de hosszú távon eredményes lehet és kiemelheti az embert a középszerűség mocsarából.
Empátia, alázat
Az imposztor szindróma gyakran az alázattal jár együtt, ugyanis akik ezzel küzdenek, azok folyamatosan kétségbe vonják saját képességeiket. Olyan alázatot tanúsítanak, amely szimpátiát válthat ki, ugyanakkor képesek arra, hogy jobban megértsék és támogassák kollégáikat, barátaikat és családtagjaikat. Ez pedig olyan munkahelyi környezetet teremt, ahol az együttműködés és a csapatmunka előtérbe kerül.
A motiváció és elköteleződés netovábbja
Az imposztor szindróma gyakran arra ösztönzi az azzal küzdőket, hogy keményebben dolgozzanak és jobban elkötelezzék magukat a munka iránt. Ez persze extra erőfeszítést jelent már csak azért is, mert folyamatosan azon fáradoznak, hogy le ne lepleződjön (nem létező) hiányosságuk. Mindez olyan motivációt és elkötelezettséget ad, hogy nemcsak saját teljesítményükben jelentkezhet pozitív elmozdulás, de a munkatársakéban is.
Rugalmasság, problémamegoldás
Ezek az emberek gyakran találkoznak kihívásokkal és nehézségekkel, amelyek annyira megacélozzák őket, hogy kiváló problémamegoldó képességgel és rugalmassággal állnak a következő probléma elé. Ezek rendkívül értékesek a munkahelyen. Manapság, a gyors változások idejében pedig kulcsfontosságú lehet.
Kapcsolati tőke
Olyan állapot ez, amely arra készteti az egyéneket, hogy a folyamatos önfejlesztés mellett szakmai és személyes kapcsolatokat ápoljon. Úgy érzik, hogy szükségük van egy támogató közegre és ezek a kapcsolódások nemcsak érzelmi és szakmai támogatást nyújtanak, hanem lehetőségeket is teremthetnek a jövőbeni együttműködésekre és fejlődésre.
A Harvard Business Review-n megemlítenek egy tanulmányt, amelyben egy egyetemi adjunktus is arra hívja fel, hogy bár az imposztor szindróma káros is lehet, de egy szakember azt is alátámasztotta, hogy ennek a jelenségnek bizony tényleg vannak előnyei is, amelyek a karrier sikerességét is pozitívan mozdítják elő. Ezért van az, hogy az imposztor szindrómát megélők többsége sikeres. Egészen addig, amíg az önbizalom meghaladja a kompetenciát, ugyanis azt már Dunning Kruger-effektusnak nevezik. Ez azt jelenti, hogy az egyén nem tudja, hogy mit nem tud. Azaz túlzottan nagyra értékeli képességeit, így önmagát is.
Rónai Márta