A home office sokak számára a rugalmasságot és a kényelmet jelenti, de nem minden dolgozó éli meg ugyanúgy az otthoni munkavégzést. Míg egyesek kifejezetten hatékonyabbnak érzik magukat, másoknak a folyamatos bizonytalanság, a személyes visszajelzések hiánya vagy a túl sok önálló döntés komoly kihívást jelenthet. Egy néhány évvel ezelőtti elemzés szerint különösen egy bizonyos személyiségtípus számára lehet megterhelő a távmunka mindennapja.
Ilyen hatással van a home office azokra, akik mindent túlgondolnak
A távmunka és a home office sok szempontból megkönnyíti a mindennapokat, ugyanakkor jelentős kihívásokat is rejt, különösen a kommunikáció terén. A személyes találkozások hiánya miatt több a félreértés és a bizonytalanság, ami egyes munkavállalóknál könnyen szorongást vagy túlzott gondolkodást indíthat el. Ez különösen igaz az úgynevezett „túlgondolókra”, akik hajlamosak minden apró jelből következtetéseket levonni, és folyamatos visszajelzést igényelnek arról, hogy minden rendben van-e a munkájuk körül.
Mi áll a túlgondolás mögött?
túlgondolás a munkahelyen sokszor egészen hétköznapi helyzetekből indul. Elég egy kolléga komorabb arckifejezése, és máris felmerülhet a kérdés: vajon velem van baja? Vagy az is előfordulhat, hogy valaki azon kezd aggódni, mások többet vagy jobban dolgoznak nála. De ezek a benyomások teljesen félrevezetőek is lehetnek. Azok az emberek, akik mindent túlgondolnak, sokkal inkább igénylik a visszajelzést, hogy az, amit csinálnak tényleg jó.
A home office és a távmunka ezt a jelenséget még inkább felerősítheti. A személyes jelenlét hiányában eltűnnek azok az apró, természetes kapaszkodók – egy félmondat, egy mimika, egy gyors kérdés –, amelyek korábban segítettek tisztázni a helyzeteket.
A home office átka
Szakértők szerint a túlgondoló munkavállalók különösen nehéz helyzetben lehetnek a távmunka világában, mivel erősen támaszkodnak a környezeti visszajelzésekre és a kontextusra. Home office esetén azonban sok minden láthatatlan marad: ki kivel egyeztet, min dolgoznak mások, vagy éppen miről beszél a főnök a kollégákkal. E-mailen, chaten vagy éppen telefonon pedig sok mindent figyelmen kívül hagyhatnak az emberek.
A túlgondolás azonban hosszú távon rendkívül negatívan hathat a mentális egészségre. Kutatások szerint a negatív eseményeken való hosszas rágódás erősen összefügg a stressz és a depresszió kialakulásával is. Éppen ezért néhány hasznos tippet fontos lehet megfogadni azoknak, akik érintettek.
Ezt csináld, ha te is szoktál túlgondolni
- Írd ki magadból a gondolatokat. Ha valamin túlpörögsz, már az is sokat segíthet, ha papírra veted, azaz kvázi kiadod magadból.
- Kérdezd meg: tény vagy feltételezés? Tedd fel magadnak: tudom ezt biztosan, vagy csak elképzelem? A túlgondolás nagy része feltételezésekre épül, nem konkrét bizonyítékokra.
- Ne pörgesd az üzeneteket újra és újra. Az újraolvasás csak erősíti a bizonytalanságot, nem oldja meg.
- Inkább kérdezz, mint találgass. Ha valami nem egyértelmű, egy rövid kérdés vagy egy gyors hívás sokkal többet segít, mint a napokig tartó agyalás.
- Adj keretet a napodnak. A túl sok üresjárat könnyen rásegít a rágódásra, ezért segít, ha produktívan telik a nap a munkaidődön kívül is.
Kiemelt kép: Magnific
Forrás: BBC
