Mondják, hogy a hatalom és a pénz külön-külön is megrészegíthet. Te is így gondolod? Vajon miért?
Sokan tapasztalhatják, hogy egy kedves, támogató kollégából, barátból, ismerősből egészen más ember válhat, ha hatalmat kap. A vezetői szerep nemcsak több munkát, magasabb fizetést, de nagy változást is eredményezhet az emberi viselkedésben. Mi állhat ennek a hátterében? Miért változhat meg egy ember viselkedése annyira, ha magas pozícióba kerül?
A hatalom pszichológiai hatásai
A hatalom megszerzése és gyakorlása – ha azelőtt egyáltalán nem volt ebben része – jelentős változásokat idézhet elő egy ember viselkedésében és döntéshozatali folyamatában. Számos pszichológiai kutatás rámutatott, hogy a hatalom képes megváltoztatni az emberek gondolkodását.
A vezetői pozíció hajlamossá teheti az embert arra, hogy kevésbé figyelje mások érzéseit vagy szempontjait. Ennek az az oka, hogy a hatalommal járó felelősség és döntési kényszer gyakran elszigeteli a vezetőt azoktól, akiknek az életét befolyásolja.
Ugyanakkor mások felett állni önbizalmat adhat, ami egy bizonyos szintig előnyös, ám ez a pozíció hajlamossá teheti arra, hogy elhiggye, mindig neki van igaza. Ezzel a hozzáállással pedig azt is érvényesíti, hogy másnak nincs és nem is lehet igaza. A hatalom torzító hatása is érvényesülhet, azaz felébresztheti az uralkodási vágyat.
Új kihívások
Még a legjobb szándékú embereket is meglepheti, mennyire nehéz vezetőnek lenni. Még akkor is, ha némi rálátással volt erre. A vezetés korántsem csak szakmai előmenetel és hatalom. Komoly érzelmi és pszichológiai terhekkel is jár, amelyek megváltoztathatják a személyiséget. Egy vezetőnek folyamatosan döntéseket kell hoznia, gyakran szűk határidők és erőforráshiány közepette. Nemcsak a cég jövőjéről, hanem az alkalmazottainak helyzetéről kell döntenie. Olykor előfordulhat, hogy olyan döntéseket kell meghoznia, amelyek negatívan hatnak a csapat tagjaira, amely befolyásolhatja a felettes megítélését. Maga a pozíció és az az által kiváltott viselkedés is segít abban, hogy egy vállalat feje eltávolodjon a beosztottjaitól. Ez az elszigetelődés pedig azt segíti, hogy ne érezze át és ne is lássa munkatársai helyzetét, problémáját.
Megfelelési kényszer
Nem kell ahhoz vezető beosztás, hogy eluralkodjon felettünk a megfelelési kényszer, de a hatalmon lévők esetében fokozottan igaz lehet, hogy túlzottan próbálnak megfelelni a feletteseiknek, az elvárásoknak. Ugyanúgy a teljesítménymutatók által diktált követelmények is kiválthatják ezt. Ha pedig a fentiek válnak szemponttá, akkor a prioritások átrendeződhetnek. Több vezető pozíciót betöltő személy viselkedésében azért történik változás, mert már az elején kemény főnökként szeretnék magukat feltüntetni. A kedvesség visszaélést generálhat és egy olyan világban, ahol a számok és az eredmények dominálnak, ez rizikós. Éppen ezért az addig kedves személyből könnyen lehet, hogy egy magas beosztás épp az ellenkező arcát vetíti elő.
Vezetői készségek hiánya
Azért, mert valaki magas pozíciót kap, nem feltétlenül jelenti azt, hogy alkalmas is annak betöltésére. Ugyanis nem mindenki születik jó vezetőnek. Ha valaki nagyon kedves, de nem rendelkezik megfelelő készségekkel, abból válhat rossz vezető. Aki nem képes a munkafolyamatokat megfelelően delegálni, az frusztráltságot, túlhajszoltságot eredményezhet. Konfliktusként jelenthet meg, ha az empátia és a határozottság között nem találja meg a megfelelő egyensúlyt. Egyik irányba billenni sem jó.
Sosem lesz valakiből jó vezető, ha nem képes elfogadni azt a tényt, hogy minden ember más és a különböző embereket különbözőképpen kell kezelni és motiválni.
A kapcsolatok átalakulása
Egy új vezető gyakran kerül olyan helyzetbe, hogy korábbi munkatársait kell irányítania. Ez feszültségeket szülhet, hiszen az egykori közvetlen munkakapcsolatból alá- és fölérendelt viszony válik. Még inkább változás állhat be, ha egy baráti munkaviszonyban az egyik munkatárs válik a másik vezetőjévé. Az egykor barátként viselkedő személynek vezetőként olyannal kell előhozakodnia, mint a fegyelmezés, a kritika megfogalmazása, de akár elbocsátásokat is végre kell hajtania. Éppen emiatt alakulhat ki a tudatos távolságtartás egyesekben, hogy a baráti viszony semmilyen szinten ne befolyásolja vezetői tekintélyét és tevékenységét.
A hatalom és a személyiség
A vezetői szerep fel is nagyítja a meglévő személyiségjegyeket, így egy addig is perfekcionista személy még inkább megköveteli a maximalizmust. Egy kedves ember, amely akár irreális elvárásokat is megfogalmazhat. Ha pedig a főnöki székbe kerülő alapjában véve igyekszik elkerülni a konfliktust, ezzel vezetőként csak a problémát erősíti, hiszen elfojtott és további feszültségeket és szervezeten belüli problémákhoz vezethet.
Egy tanulmányban arról számoltak be, hogy az ember alapvető viselkedésébe beletartozik a szeretet és annak kifejezése éppúgy, mint a gonoszság. Ráadásul a jó és a rossz közötti határ átjárható és az embert sok minden befolyásolhatja döntéseiben és viselkedésében. Főleg, ha meggyőződése az, hogy ő jó és jót tesz.