Az ünnepi pezsgés, szórakozás, pihenés után mindenkit megvisel a szürke hétköznapokba való visszaállás. A hétfők pedig akkor is megviselhetnek, ha épp nem januárban van, de együtt igazi motivációgyilkos.
Érdemes először a kék hétfő (Blue Monday) fogalmat tisztázni. Ez egy elterjedt marketingkifejezés, amelyet január harmadik hétfőjére szoktak használni, ugyanis azt tartják a legdepresszívebb napnak az évben. Erre ugyan nincs tudományos bizonyíték, ugyanakkor ebben az időszakban valóban többen tapasztalnak motivációvesztést, alacsonyabb energiaszintet, fáradtságot, hangulatingadozást. Mindezért javában okolható a kevesebb napfény, a rövidebb napos órák száma, az év eleji nyomás, amelyek együttesen rúgják ránk az ajtót januárban.
A kék hétfő nyomában
A kék hétfő fogalma évtizedes múltra tekint vissza, de ezt tudományos bizonyítékok nem támasztják alá. HR-szakemberként mégsem az a kérdés, hogy létezik-e vagy sem, hanem az, hogyan ismerhetik fel a valós munkahelyi hangulati jelenségeket, és hogyan segíthetik a munkavállalók jóllétének megőrzését. Ez ugyanis valós kérdés.
Azt már tudjuk, hogy az év legdepresszívebb napjaként tartják számon január első hétfőjét. Minden bizonyíték híján is érdemes ezzel foglalkozni, ugyanis a januári napokról tényleg többen azt tartják, hogy unalmas, nyomasztó időszak. Márpedig dolgozni szükséges, de valljuk be, hogy ebben a mentális állapotban nehezebb.
Ha csupán mítoszként tekintünk a kék hétfőre, akkor is figyelembe kell venni a szezonális affektív zavart (SAD). Az már tudományosan is bizonyított, hogy a rövidebb nappalok, a kevesebb természetes fény és a vitaminhiányos időszakok hatással lehetnek az emberek hangulatára és energiájára.
Amit érezhetünk
Egészen addig mítoszként kezelhetjük mindezt, amíg nem tapasztalunk magunkon kellemetlen tüneteket. Mindegy, hogy kék hétfőnek vagy szezonális depressziónak nevezzük, olyanok kopogtathatnak az életünkbe, mint
- alacsonyabb energia és motiváció,
- levertség, letargia,
- rosszabb alvás,
- étvágy változása,
- testsúlyváltozás.
Ezek a jelenségek azonban nem szűkülnek le csupán egyetlen napra. Olyan hangulat- és biológiai ciklusokok ezek, amelyek az évnek ebben a szakaszában felerősödnek.
Amit a pszichológia mond
A hangulatunk nem statikus és állandó. A biológiai tényezők (például fényhiány) mellett erősen befolyásolják a társas minták és a pszichológia is. Hajlamosak vagyunk magyarázatot és értelmet adni arra, ami foglalkoztat. Ennek értelmében a kék hétfő is könnyen önbeteljesíthetővé válhat. Ha azt halljuk, hogy egy adott nap rosszabb, mint bármelyik másik az évben, akkor akár szubjektíven is rosszabbul érezhetjük magunkat, mert ezt várjuk. A legrosszabb napra várakozás pedig befolyásolja a viselkedést, a hozzáállást, a motivációt és az észlelést. A HR-szakembereknek azt fontos megérteniük, hogy az elvárások és narratívák formálják a közösségi hangulatot, de tudatos kommunikációval csökkenthető a negatív dinamika hatása.
A stressz normalizálása
Ha a munkahelyen elfogadják és nyíltan beszélnek a stressz és a hangulati nehézségek természetes jelenlétéről, máris feszültséget oldanak. Különösen fontos ez olyan időszakokban, amikor ezek gyakrabban jelentkeznek. A HR csapatnak nem az a feladata, hogy felismerje és meghatározza az év kritikus napjait, hanem az, hogy olyan környezetet teremtsen, ahol a dolgozók támogatást kapnak, ha nehézségeik akadnak. Segítség lehet a rugalmasabb munkaidő bevezetése, a természetes fény maximalizálása az irodában, a munkakörnyezetben és egyéb egészségprogramok.