Már több vállalat dönt úgy, hogy egy napot mentális egészségnek szentelnek. Ez egy olyan nap, amikor a dolgozók külön indoklás nélkül szabadnapot kérhetnek a lelki feltöltődés érdekében. Tényleg valódi segítséget jelenthet egy ilyen szabadnap?
Néhány éve még furcsán nézett volna a legtöbb vezető arra a dolgozóra, aki azért kér szabadnapot, mert kimerült. Mára ez már a valósággá vált és emiatt is beszél nyíltan egyre több munkaadó a stresszről, a kiégésről és a mentális egészség fontosságáról.
A mentális egészségnap a modern munkahelyek egyik új jóllét trendjévé válik. A megoldás nagyon egyszerű. Amikor a dolgozó úgy érzi, akkor kivehet egy napot azért, hogy pihenjen, feltöltődjön, vagy egyszerűen kiszakadjon a folyamatos munkából és nyomásból.
Kulcskérdés a mentális egészség
A modern világunkban jócskán megváltozott a munkavégzés ritmusa. A folyamatos online jelenlét, az állandó értesítések és a hibrid munkavégzés miatt sokan érzik úgy, hogy szinte soha nincsenek igazán munkaidőn kívül. Ez pedig sokkal inkább mentális és lelki fáradságot jelent, mint fizikait. A munkahelyi stressz alattomos tud lenni, mert nem azonnal mutatja meg magát és romboló hatását, hanem lassan halmozódik.
Mentális szabadnap
A gyakorlatban ez általában egy olyan szabadnapot jelent, amelyet a dolgozó különösebb magyarázat nélkül vehet ki, ha úgy érzi, hogy szüksége van rá.
Van, ahol évente néhány extra jólléti napot biztosítanak, máshol a betegszabadság részeként kezelik. Nemzetközi cégek esetében már nem ritka, hogy kifejezetten bátorítják arra a munkavállalókat, hogy időnként tartsanak lelki regeneráló napot.
A cél nem az, hogy valaki egész nap aludjon vagy lustálkodjon – de ha erre vágyik, akkor miért ne?! –, hanem hogy legyen ideje lelassulni, feltöltődni és megelőzni a komolyabb kimerülést.
A dolgozó
A legtöbb munkavállaló pozitívan fogadja az ilyen kezdeményezéseket, mert azt érzi belőle, hogy a munkaadója emberként tekint rá. Azonban vannak, akik még mindig nehezen élnek ezzel a lehetőséggel. Méghozzá azért, mert attól félnek, hogy lustának és gyengének tűnnek, esetleg emiatt negatívan ítélik majd meg őket. És persze olyan is lehet, hogy egyszerűen nem ismerik be még maguknak sem, hogy kimerültek és szükségük lenne töltődésre. Ez a felfogás hazánkban igen erős. Márpedig a mentális fáradság és a fizikai megbetegedés sokszor kéz a kézben jár.
Egy szabadnap nem a világ
Egyetlen mentális szabadnap nem fog világot váltani, de egy jó irány lehet. A jó vezető belátja azt, hogy mennyire fontos a dolgozói jóllét. Ám ez akkor működhet jól, ha a munkahelyen nem állandósul a túlóra, a rossz légkör, a túl nagy nyomás és a munka-magánélet határának elmosása. A munkahelyi jólléti programok csak akkor érvényesülnek, ha nem egyetlen nap támogatják az ottdolgozókat, hanem érzik, hogy nemcsak munkájuk, de személyük is fontos a gépezetben.
A Z generációs fiatal dolgozók már sokkal nyíltabban beszélnek a mentális egészségről, stresszről vagy kiégésről, mint korábban a legtöbb generáció. Számukra a jó munkahely nem egyenlő csupán a jó bérezéssel, hanem ott létezni kell a lelki biztonságnak, a rugalmasságnak is.
