A pénz sok mindent befolyásol. Dolgozni sem pusztán jó kedvünkből járunk (általában). A legnagyobb motiváló erők egyike a fizetés. A betegség kivehet ugyan az állományból, de azt a pénztárcánk bánja.

A betegséget nemcsak a munkavállaló érzi meg pénzben mérve, de a munkaadó is. Nemcsak a fizikálisan érintő betegségek jelentenek ránk veszélyt. Sok esetben a mentális eredetű gondok is kényszerpihenőre ítélik a dolgozót és bizony ezért többször maga a munkahely a felelős.

A mentális egészség fontossága a munkahelyen

A mentális egészséget megtépázó probléma nagy teher mind munkáltatói, mint dolgozói részről. Éppen emiatt van olyan nagy jelentősége a mentális egészség fenntartásának.

Sokszor hangoztatják azt, hogy a betegségek legtöbbje mentális eredetű. Vagyis nem is létezik egészség, ha az ember lelke nincs rendben.

A WHO (Word Health Organization) szerint az emberiség majdnem 60%-a dolgozik. Joguk van az egészséges munkahelyi környezethez és a munkahelyeknek a megélhetésen túl biztosítania kell a mentális egészséget is. Ez azt jelenti, hogy a munkában nemcsak a fizetés megszerzése a fontos, hanem annak a helynek kell lennie, ahol a bizalom, a siker érzése, a pozitív kapcsolatok kialakulása, a közösségbe való beilleszkedés is támogatott. A mentális gondokkal küzdők számára is biztosítani kell, hiszen egy jó környezetben sokkal hasznosabbnak érzik magukat és az önbizalmuk is helyreállhat, amely a gyógyulásukat is segíti.

A biztonságos és egészséges munkakörnyezet alapvető jog, de ugyanakkor egy cég szempontjából is előnyös, hiszen a munka jobb hangulatban zajlik, ami a teljesítményre mindenképp pozitív hatással lesz. A mentális egészséget a munkahelyen is sok minden befolyásolhatja, ilyen például, ha nem veszik figyelembe az egyén képzettségét, tudását és méltatlanul érzi magát emiatt, de ilyen stresszfaktor lehet a túlzott munkatempó vagy a terhelés, az ellenőrzés hiánya, a munkatársakkal való rossz kapcsolat, az erőszak, a zaklatás, a bizonytalanság, nem megfelelő fizetés.

A munkahely, mint segítő közeg

A munkahelyünk a második otthonunk, még akkor is, ha valaki nem szereti azt a közeget, amiben van. A hétköznapjaink nagy részét ugyanis ott töltjük, ezért a munkahelyek is felelősek a dolgozók mentális egészségéért. Ugyanakkor már a probléma felmerülése előtt intézkedéseket tud a vállalat tenni, vagyis prevenciós szerepe is lehet. Ha a munkahelyre úgy tekintünk, mint második család, akkor jobban értelmezhető az, hogy a kollégák és a vezetés is segítséget nyújthat a probléma jelentkezésekor. Sőt, a munkahelyen együtt dolgozók talán még hamarabb észrevehetik, ha egy munkatársuk viselkedése megváltozott. Az ilyen odafigyelő és egymást segítő közegben alacsonyabb a hiányzások száma, ugyanakkor a munkavállalók sokkal lojálisabbak és persze a teljesítményük is jobb.

Rónai Márta